Hungarikumnak nevezhetjük azokat a jelentős nemzeti értékeket, amelyeket a magyarság meghatározó része nemzeti kincsnek tekint. A hungarikum (hungaricum) kincs, a kincset pedig védeni kell. E tág és nem jogi alapon fogalmazott meghatározást a küszöbön álló jogszabály biztosan pontosítja, a kincset pedig igyekszik majd a jog erejével védeni. A Hungarikum Nemzeti Bizottság fogja majd eldönteni, hogy mit minősít hungarikumnak, és így mit vesz fel a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe. A jogalkotó a hungarikumokat elsősorban fogyasztóvédelmi szabályozáson keresztül fogja védeni. A törvénytervezet szerint a „hungarikum” megkülönböztető megjelölés nem rendeltetésszerű használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. Elfogadott törvény hiányában most még csak feltételezhetjük, hogy a hungarikumok három csoportba sorolhatók:

1./ áruk és szolgáltatások, pl. bűvös kocka, Kodály-módszer (lásd 1a, 1b pontok),
2./ földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések, pl. Halas, Tokaj (lásd 2. pont),
3./ különleges természeti és egyéb értékek, pl. aggteleki cseppkő; huszár hagyomány.

Az 1./ és 2./ csoportba tartozó hungarikum védelmére a szellemi tulajdonvédelem eszköztára is rendelkezésre, ha a hungarikum bizonyos feltételeknek megfelel.

A hungarikum védelmére elsősorban a védjegy alkalmas. A védjegy funkcióit Pintz György: „Védjeggyel a csúcsra!” (Pintz és Társai, 2010, 18. lap) (www.vedjeggyelacsucsra.hu) c. műve ismerteti. Eszerint a védjegy feladata többek között: „megkülönböztető funkció, oltalmazó funkció, versenyfunkció, reklámfunkció, minőségjelző funkció, garanciális funkció”. Hungarikumok esetében elsősorban a minőségjelző és garanciális funkció kerül előtérbe.

Bővebben...

ad 1a/ Általános védjegyoltalom
ad 1b/ Tanúsító védjegyoltalom
ad 2./ Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés
Határon átnyúló hungarikumok, illetve külföldi védelem
Önkormányzatok feladata
Élelmiszer hungarikumok – minőségi élelmiszerek védelme