A védjegyek holnap

Náthon Natalie 2010 februárjában írt tanulmányt az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlének. Összefoglaló jellegű írásában a legújabb kor védjegy-szabályozási példáin keresztül mutatta be azokat az új tendenciákat, melyek a technikai újítások nyomán az iparjogvédelmet is elérték. Védjegyoltalomban ugyanis eddig jellemzően betűk, szavak, szóösszetételek, ábrák, képek, sík- és térbeli alakzatok és ezek kombinációi részesülhettek, valamint bizonyos esetekben számok is. Az iparjogvédelmi tapasztalatok legalábbis ezt mutatták. Náthon Natalie azonban cikkében számos új lehetőséget mutat be, melyekkel megváltozhat a védjegyekről alkotott kép.

Bejegyzésünk „A védjegyek holnap” címet viseli, hiszen a most bemutatásra kerülő technikák nagy része a technológiák fejlődésével egy időben alakult ki, s jelenleg még nem elterjedt. Szeretnénk kiemelni, hogy ezen teljes anyag Náthon Natalie az interneten is elérhető tanulmánya alapján készült, melynek elérhetőségét a lap alján közzé is tesszük.

Mozgókép védjegy

A mozgókép védjegy formátuma az, ami listánkból a legkevésbé számít újdonságnak. Valójában ezt a védjegy típust már az USA-ban és az EU-ban is elismerik. A mozgókép védjegy elképzelése nem túl nehéz, hiszen a mozifilmek elején látható klipek az egyes gyártó és forgalmazó cégekről is ide tartoznak, s ilyenformán a szórakoztatóiparban találkozunk vele a leggyakrabban. Besorolásukat tekintve a szakirodalom az ábrás védjegyek és a filmek közé sorolja őket, melyek közös jellemzője, hogy:

• Kép vagy mozgókép váltakozik bennük egy adott sorrendben és ütemben,

• a mozgóképek folyamata egyként vizsgálandó, azaz a megjelölésük magából a képsorból áll,

• a folyamat önmagától aktiválódik (ellentétben a hologramokkal, amelyekről később szó lesz),

• ezen védjegyek magából a mozgásból állnak,

• a mozgás bemutatása többnyire grafikai úton történik, azonban maga a grafikai ábrázolás oltalmat nem igényel.

Az első mozgókép védjegy-ügy valószínűleg a tanulmányban is szerepeltetett Lamborghini-ügy volt. Az említett cégnek sikerült elérnie, hogy védjegy oltalmat szerezzen az Egyesült Államokban egy olyan mozgóképre, mely az autó ajtajának nyitását és zárását (felfelé nyíló ajtó) ábrázolta. Ezek után a védjegyet közösségi védjegyként az EU-ban is szerették volna lajstromozni - hiába. Az európai elbírálók szerint ugyanis a bejelentett megjelölés térbelinek tekinthető, valamint a forma funkcionálisnak minősül, ezért a kérelmet elutasította.

Mozdulatsor védjegy

Ezen védjegytípus esetében az oltalom bármilyen fizikai mozdulatsorra, vagy mozdulatkombinációra kiterjeszthető. E védjegyformát először az Egyesült Királyságban kezdték használni. A legfontosabb elvárás egy ilyen védjeggyel kapcsolatban természetesen az, hogy erős és egyedi kontextust teremtsen. Éppen ezért például egy kézfogást, mely mindennapi életünk része, nem lehetne mozdulatsor védjegyként lajstromozni, még akkor sem, ha a cégünk régóta használja képi logóként a kézfogás motívumát (mint például a Nokia esetében). A tanulmány szerzője kiemeli, hogy egy mozdulatsor oltalmának elnyerése során fontos az úgynevezett „secondary meaning” kialakulása, mely új jelentést és megkülönböztethető képességet ad egy mozdulatsornak a használat révén, mely már egyértelműen köthető egy bizonyos céghez, termékhez, stb.

A legjobb példa, melyet Náthon Natelie is állít, a Deutsche Telekom esete, akik sikerrel védették le mozdulatsor védjegyként a kezek által formázott „T” alakot. A tanulmány további fontos ismeretekkel szolgál a mozdulatsor védjegyek lajstromozásának gyakorlatával kapcsolatban is.

Hologram

Az összes felsorolt típus közül a hologramé talán a legérdekesebb. Ezt a védjegyet valójában egy új technológiai újítás hívta életre, egyenesen Japánból. Kifejlesztettek ugyanis egy interaktív, megérinthető, s az emberi érintésre reagáló hologram típust, mely interaktív kapcsolatot tesz lehetővé a védjegy és a fogyasztó között. Ezen kategória esetén számunkra maga a hologram elképzelése volt a legnehezebb, éppen ezért íme egy videó, mely az új találmány bemutatását teszi közzé, angol nyelven.

Pozícióvédjegy

Ezen típus az ábrás és a térbeli védjegyeket házasítja össze. Ebben az esetben a védjegy maga a megjelölés elhelyezését jelenti a terméken. Gondoljunk csak a Mercedes autógyártó cégre, melynek meghatározottan, az autók orrán elhelyezett logója iskolapéldája lehet a pozícióvédjegyeknek. Mivel ilyen típusú jellemzőket a fogyasztók könnyen felismernek és meg is jegyeznek, ezen védjegyek lajstromozása kevés problémába ütközik. A joggyakorlatban éppen ezért sokszor ábrás vagy térbeli elbírálás alatt kezelik a pozícióvédjegyeket, így ezen újítás valójában tényleg csak annyit jelent, hogy a két esetet egyazon eljárás keretein belül vizsgálják.

Fényvédjegy

Az összes felsorolt újítás közül a fényvédjegy talán a legmegfoghatatlanabb. Ezt az is bizonyítani látszik, hogy az írásunk alapjául szolgáló tanulmány sem számol be egyetlen sikeres kérelemről sem a fényvédjegyek kapcsán. Gyakorlatilag ez a védjegy is egyfajta keveréket jelent, a térbeli és szín védjegyek tulajdonságain túl a fény viszonyaival is kiegészítve. Példaként a British Patrol lajtromozási kérelméről érdemes szót ejteni, mely során a BP térbeli védjegyként szerette volna bejegyeztetni a benzinkútjainál használatos megvilágítást. Az elutasítás alapjául az az érv szolgált, hogy a leírt jegyek nem támasztják alá a megkülönböztethetőség megszerzésének lehetőségét, tehát egyetlen benzinkutat sem valószínű, hogy annak megvilágítása alapján vésnénk az emlékezetünkbe.