Nemcsak a magyar borászat, hanem egész Magyarország hírnevét hivatott képviselni a tokaji borok világszerte ismert kitűnő minősége és összetéveszthetetlen ízvilága, amely a természet ajándékaként, az egyedi talajadottságok révén utánozhatatlan kulináris élvezeteket nyújt, mind a bort kicsit is kedvelő, mind a borok szakértőiként elismert fogyasztók számára.  Éppen ezért is fokozott figyelmet szükséges fordítani az évek során kemény munkával kivívott jó hírnév megőrzése érdekében, amely az elmúlt években veszélybe került a Tokaji eredetmegjelölést használó szlovák borok miatt, amik sok esetben nem felelnek meg a Tokaj névhez fűződő magas minőségi követelményeknek.

Ahhoz, hogy kristálytisztán láthatóvá váljon a probléma, el kell határolni a bor jog által nyújtott oltalma tekintetében a földrajzi árujelzőket és az eredetmegjelöléseket.  A bor-eredetvédelem tágabb értelemben jelenti a védelmet a szőlőtermeléstől az értékesítésig. Például földrajzi árujelző oltalmat akkor lehet kapni, ha egy bor az adott területről való, azaz a szőlő 85 %-át ott termesztik, 100%-át ott dolgozzák fel, és különleges minősége az adott földrajzi területnek köszönhető. Az eredetmegjelölés ennél is több: a szőlő 100%-ának az adott területről kell származni és különleges minőségében az emberi tényezőnek is szerepe van.

De miért is olyan különleges a Tokaji?

A Tokaj borvidék felívelő csillaga egy 1737-es királyi rendelettel vette kezdetét, amely ezt a vidéket zárt borvidékké nyilvánította - a világon elsőként. Napjainkban még az UNESCO Világörökségi Bizottsága is fontosnak tartotta kultúrtájként való elismerését, s ezzel 2002-ben felkerült a Világörökségi Listára. Pontosan ennek tükrében nem is meglepőek azon szlovák törekvések, melyek igyekeznek a Tokaj-t, mint magyar szót, teljesen azonos formában átvenni boraik elnevezése céljából. A próbálkozások alapja - amely nem mellesleg ellentétbe ütközik a szlovák nyelvtörvény sarkalatos pontjaiban kinyilvánítottakkal - a trianoni szerződés által egy kisebb, Tokajtól északra fekvő terület Szlovákiához kerülése.

A szlovákok nem is voltak restek, és 1997-ben Brüsszeltől kérték a szlovák tokaji borok elismerését. Az akkoriban érvényes 2081/92/EGK rendelet - határon átnyúló földrajzi területet jelentő megnevezés miatt - a Magyarországgal való megegyezéshez kötötte a szlovák Tokaji elismerését. Egy 2004-es megállapodás szerint 565 hektárnyi terület került elismerésre, mint szlovák-tokaji termőtalaj, amelyre a magyar minőségi szabályozással megegyező követelmények vonatkoztak.

A szlovák Tokaji elismertetésének kedvezett az a 2006-ban hatályba lépett EK rendelet (510/2006/EK), amely a határon átnyúló földrajzi terület megnevezése tekintetében lehetővé tette az egyoldalú kérelem benyújtását is. Tehát már nem volt szükség a Magyarországgal való megegyezésre sem! Szlovákia, élve a lehetőséggel, kezdeményezte is egy földrajzi árujelző, nevezetesen a Tokajskí vinohradnícka oblast’, illetve egy eredetmegjelölés, Vinohradnícka oblast’ Tokaj jogi oltalmát az Európai Bizottság előtt. Tehát nem önállóan a Tokaj szó használatára kértek engedélyt, hanem a szlovák „Vinohradnícka oblast” kiterjesztő szavakkal való megnevezésre, amelynek jelentése „borászati térség”! Az eljárás során az igény már eleve oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek lett tekintve, és így annak regisztrációját automatikusan engedélyezték, s közzé is tették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Mint ahogy az már említésre került, eltérő követelmények vonatkoznak a földrajzi árujelzőre és az eredetmegjelölésre: az utóbbira vonatkozóan szigorúbb feltételeknek kell teljesülni, mint például a származás és a feldolgozás egy meghatározott területhez kell, hogy köthető legyen. Félő azonban, hogy a szlovák bortörvény alapján, melyben Szlovákia egyetlen borrégiót képez, kiskapu nyílik bárki számára, hogy az ország eltérő pontjain bort készítsen "tokaji" szőlőből, ebből pedig az következik, hogy a végeredmény sem feltétlen éppen az, amit a fogyasztók egy igazi Tokaji bortól elvárnak.

Tovább bonyolította a helyzetet, mikor 2009 augusztusában az új E-Bacchus elektronikus rendszer bevezetésékor a szlovák állam korábbi változtatási kérelme alapján a Tokajskí vinohradnícka oblast’ eredetmegjelölés került bele a nyilvántartásba, amelynek ismételt módosítását kérték ugyanezen év novemberében a nemzeti jogszabályokra való hivatkozással és amely igénynek a Bizottság 2010 februárjában eleget is tett, s a Vinohradnícka oblast’ Tokaj eredetmegjelölés került ismételten bele a nyilvántartásba.

A magyar hatóságok 2010-ben keresték fel a Bizottságot a fent említett módosítások kifogásolása ügyében, melyben fő indokként azt jelölték meg, hogy maga a hatályos szlovák törvény (313/2009. sz. törvény) is a Tokajskí kifejezést használta. Természetesen ezt az apró szépséghibát a szlovák parlament egy azonnali új törvénnyel orvosolta, ahol már a Tokaj eredetmegjelölés vált hivatalossá. Végül Magyarország 2010. április 28-án kereset benyújtásával indította meg az eljárást a Törvényszék előtt, a Vinohradnícka oblast’ Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek megsemmisítése iránt az Európai Bizottság ellen, mely eljárásba beavatkozóként Szlovákia is csatlakozott. Magyarország nem érti, hogy a Bizottság hogyan módosíthatott oly módon, hogy a vita tárgyát képező eredetmegjelölés nem is felelt meg az akkoriban hatályos szlovák törvénynek, eközben a Bizottság azzal hárítja felelősségét, hogy ő csak közölte a számára szolgáltatott adatokat és az már nem neki róható fel, hogy rosszul tájékoztatták a szlovák eredetmegjelölések hatályosságáról.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon kinek is a felelőssége az, hogy a nyilvántartás hiteles és pontos adatokat tartalmazzon, ha nem az azt vezető Bizottságnak? És ha már valami nyilvántartásba kerül, akkor előtte nem lenne szükséges az adatok valóságának ellenőrzése? Ezen kérdések tisztázása vár a Törvényszékre, melynek eljárása végén remélhetőleg olyan döntés születik a Tokaji használatáról, ami továbbra is biztosítani fogja e nemes minőségű, páratlan adottságokkal rendelkező bor jó hírnevének csorbítatlan fennmaradását.

Medve Georgina

Pintz és Társai

Forrás: www.vedjegyportal.hu

##Lapzárás után: egy hasonlóan alapos cikk: Szlovák-magyar küzdelem a Tokaji borért ##