2012. november 15-én az Európai Bíróság Főtanácsnoka, Paolo Mengozzi a C-561/11 számú ügy kapcsán kifejtett véleményében úgy foglalt állást, hogy egy későbbi, érvényesen bejegyzett közösségi védjegy (CTM) használata is sértheti egy korábbi CTM tulajdonos már fennálló védjegyoltalmi jogosultságát, így megtámadhatóvá válik – a későbbi védjegy törlése nélkül is.

Az ügy, melyben a kérdés felmerült egy spanyol bíróságtól került az Európai Unió Bírósága elé, ahol egy nemzetközi kutyatenyésztő társaság, a Fédération Cynologique Internationale („FCI”) emelt panaszt egy helyi tenyésztő közösség - Federación Canina Internacional de Perros de Pura Raza („FCIPPR”) - ellen; nemzeti „FCI” szóvédjegyük s korábbi lajstromozású színes ábrás közösségi védjegyük megsértése miatt. A hasonlóság a két szervezet logója között egyébként igen szembetűnő. A helyzet pikantériája s külön említésre érdemes, hogy a későbbi közösségi védjegy amellett kerülhetett lajstromozásra, hogy a korábbi védjegyjogosult, az FCI elmulasztotta időben befizetni az FCIPPR által bejelentett CTM elleni felszólalás hivatali díját. Így fordulhatott elő, hogy az FCIPPR egy a már fennálló oltalom tárgyához megtévesztően hasonlító logóra szerzett szintén közösségi védelmet.

Az Európai Unió szabályai szerint a közösségi védjegy jogosultjának harmadik felekkel szemben kizárólagos joga keletkezik a bejegyzett megjelölés, meghatározott javakat és szolgáltatásokat más vagy hasonló javak illetve szolgáltatásoktól elkülönítő, védelmező funkciójának használatára és bármely bitorlóval szembeni fellépésre. A spanyol bíróság kérdése így arra irányult, hogy a közösségi védjegy jogosultjának ilyen kizárólagos joga kiterjed-e más, a korábbi bejegyzésű megjelöléshez megtévesztésig hasonló későbbi CTM jogosultak védjegyhasználatának megakadályozására is, avagy ez a fellépés kizárt, hacsak külön eljárásban nem nyilvánítják érvénytelennek (vagyis nem törlik) a későbbi bejegyzést. A másik probléma annak eldöntése, hogy megvalósíthat-e védjegybitorlást a közösségi rendszerben egy későbbi érvényesen lajstromozott megjelölés egy vele egyenrangú korábbi, védelem alatt álló megjelölés sérelmére.

A Főtanácsnok előzetes véleménye szerint nincs szükség a későbbi lajstromozású védjegy érvénytelenítésére, mivel a harmadik személyekkel szembeni védelem és fellépési lehetőség magában foglalja a más közösségi védjegyjogosultakkal szembeni oltalmat is. Hozzátette azt is, hogy pusztán a megjelölés közösségi oltalma nem jelenti azt, hogy a CTM tulajdonosa immunitást élvez a jogsértésekkel vagy annak következményeivel szemben.

Fontos megjegyezni, hogy született tartalmában hasonló megállapításokat kifejtő döntés az EB előtt, mégpedig a C-488/10. sz. ügyben mely a közösségi formatervezési minták bitorlásának jogi hátterét vizsgálta. Erről bővebben egy korábbi cikkünkben számoltunk be. A kérdés ebben az ügyben is az, hogy a lajstromozott minta használatának a joga feltétlen, avagy korlátozza-e azt mások korábbi joga. A konklúzió, amire az Európai Bíróság  is jutott ebben az összefüggésben: ha valaki lényegében más formatervezési mintáját hasznosítja, akkor nem számít, hogy későbbi elsőbbséggel maga a bitorló is szerzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a saját termékére, mert  „a minta harmadik személyek általi hasznosításának megtiltására vonatkozó jog kiterjed valamennyi olyan harmadik személyre, aki olyan mintát hasznosít, amely a tájékozott használóra nem tesz eltérő összbenyomást, beleértve azt a harmadik személyt is, aki valamely később lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultja”.

Bár a Főtanácsnok véleménye nem bír kötelező erővel az Európai Unió Bírósága előtt, mégis egy logikus, meggyőző megközelítése a problémakörnek, amely könnyebbé teheti a fellépést az ilyen jogsértésekkel szemben. Valójában nem feltétlenül van szükség a kérdés ilyen magasságokba emelésére, hiszen a jogosult már a bejelentési eljárásban, a Hivatalnál, időben benyújtott felszólalásával megakadályozhatja a jogsértő megjelölés lajstromozását. Mégis megnyugtató körülmény, ha ez a tiltakozás valamely okból elmaradna, vagy jogtechnikai szempontból hibásnak, érvénytelennek minősítenék, még mindig megmarad a sértő használattal szembeni azonnali fellépés lehetősége a főtanácsnoki vélemény alapján, és nem kell hosszadalmas (akár több évig tartó) eljárást lefolytatni a védjegy törlése végett.

Král Anett

Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

www.szabadalmi.hu