„Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett!”

Még mindig Debrecenben járunk, ezúttal a nyelvoktatás piacán otthonosan mozgók számára jól ismert Katedra háztáján. A méltán híres nyelviskola-franchise egy 2012-ben született ítélet kapcsán került a jogi látóterünkbe, és bár mások a küzdő felek, a küzdőtér és a feltételek meglehetősen hasonlóak a Teletál ügyében tapasztaltakhoz, ezért tovább időzünk a „keleti fővárosban” egy rövid összehasonlítás erejéig.

Vizsgált esetünkben a meglehetősen nagy országos ismertséggel rendelkező budapesti Katedra Nyelviskola Kft. indított pert a kevésbé ismert debreceni "Katedra" 2000 Oktatási Bt.-vel szemben, kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a debreceni illetőségű Bt. megsértette a névviseléshez fűződő személyiségi jogát, valamint hogy tiltsa el a „KATEDRA” vezérszó további használatától. A konfliktus forrása természetesen abból fakadt, hogy a felperesként fellépő budapesti társaság az évek folyamán kiterjesztette gazdasági tevékenységét Debrecen környékére is, így konfliktusba került az ottani érdekeltségű alperessel.

Látszólag minden körülmény a felperes számára kedvezett. A kezdetekben csak Budapesten tevékenykedő Katedrát a Cégbíróság 1992. július 16-án jegyezte be, míg alperest csak négy évvel később, 1996. július 3-án, ráadásul a felperes a jogosultja a 2007. július 3-i elsőbbségű „KATEDRA" szóvédjegynek is (bár, mint azt az előző jogeset kapcsán láthattuk, a védjegyoltalom nem feltétlenül érinti a névhasználati jogosultságot).

A bíróság első és másodfokon is a felperesnek adott igazat. Az érvelés szerint mindkét cégnévben egyaránt a „KATEDRA” szó minősül vezérszónak és egyben domináns elemnek, a cégnevek további részei leíró jellegűek, vagy nem alkalmasak a megkülönböztetésre, így az ítélet kimondta: a cégnevek összetéveszthetősége megállapítható. Mindezen felül a cégek hasonló működési körben, azonos területen fejtik ki tevékenységüket. Az összes tényt figyelembe véve az alperest eltiltották a KATEDRA szó cégnévként való viselésétől, illetve mindennemű gazdasági célú használatától.

A helyzet meglehetősen hasonlít a Teletál ügyére, és amennyiben összehasonlítjuk a két jogeset körülményeit, jogosan merül fel az egyszeri olvasóban, hogy a másodfokú ítélet az elvárt eredményt hozta, és megszületésével lezártnak tekinthető a jogvita. Vagy mégsem?

Rutinosabb olvasóink már sejthetik, hogy az ördög a részletekben bújik meg, és rövidesen megláthatják, mitől említést érdemlő ez a jogeset. A huzavona a másodfokú ítélet megszületésével ugyanis még nem ért véget, a jogerős ítélet ellen az alperes jogszabálysértésre hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint a kereset elutasítását.

A Kúria 2012. október 24-én hozott döntést az ügyben, melyben az első, illetve másodfokú eljárásban született ítélet érvelésével zömében egyetértve úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítéletben helyesen állapították meg a cégnevek összetéveszthetőségét és a működési kör hasonlóságát, ám a működési terület azonosságának megítélését illetően már kétségek merültek fel.

Egy első ránézésre apró, de annál lényegesebb részletkérdés tekintetében jelentősen eltér a Kúria érvelése a korábbiaktól. A Ptk. jelenleg hatályos szabályozása szerint a névviseléshez fűződő jog megsértése csak akkor áll fenn, ha azonos földrajzi területen tevékenykednek a gazdasági társaságok. Ennek tükrében vált kérdésessé, hogy a földrajzi terület megítélésekor melyik időpontban fennálló állapot a mérvadó: a társaság cégbírósági bejegyzésének időpontja, vagy a jogvita kezdetét jelző keresetlevél benyújtása?

Az eltérés a két időpont között jelentős. Az alperes a kezdetektől fogva napjainkig csak Debrecenben és környékén tevékenykedik, míg a felperes a bejegyzés időpontjában csak Budapestre korlátozódó működését mára a franchise rendszerén keresztül az ország jelentős részére kiterjesztette. Végül a Kúria a következő érvelést fektette le:

" ...az alperes névhasználata a bejegyzésének időpontjában, amikor a felperes tevékenysége az alperes működési területét, Debrecent még nem érintette, az eltérő földrajzi területen végzett tevékenységekre tekintettel nem volt jogtalan. Miután a jogtalan névhasználatnak a bejegyzéskor kell fennállnia, az alperes névhasználata utóbb nem válhatott jogtalanná azáltal, hogy a felperes a tevékenységét később az alperes földrajzi működési területére is kiterjesztette."

Ezen jogértelmezés fényében a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alperes nem sértette meg felperes névviseléshez fűződő jogait, hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és elutasította a budapesti Katedra keresetét.

Érdemes összevetni az eset tanulságát a teletálas ügyben tanultakkal és észben tartani, mekkora jelentősége van egy-egy névviseléshez fűződő jogvita kapcsán az azonos működési terület megítélésének. Egyrészt fontos, hogy a működési terület meghatározásakor nem a cégnyilvántartásban szereplő terület a meghatározó, hanem a működés által konkrétan lefedett földrajzi terület értendő. Másodszor pedig kiemelendő, hogy mindezek megállapításakor figyelembe kell venni a bejegyzés időpontjában és a keresetlevél benyújtásakor érvényes állapot között fennálló eltéréseket. Ezek alapján például valószínűsíthető, hogy amennyiben a debreceni Katedra Bt. időközben kiterjesztette volna tevékenységét Budapestre, akkor elvesztette volna a pert.

§.png Végezetül említést érdemel a jogeset mélyben megbúvó esszenciája. A jogrendszer egésze nem csak és kizárólag a tételesen megalkotott és kihirdetett jogszabályok egységét jelenti, annál jóval több, és átszövi megannyi alapelv és érték, amely irányt mutat mind a jogalkotó, mind pedig a jogalkalmazó számára. Így a jogbiztonság követelménye felülírhatja az egyes konkrét jogviták során felmerülő jogszabályok száraz logikai értelmezéséből eredő következtetéseket is. Bár a budapesti Katedra Nyelviskola Kft. korábbi bejegyzésű, mint a debreceni fél, mégsem vezetett volna egészséges joggyakorlathoz - és valószínűleg erősen sértené az átlagember jogérzékét is - ha egy korábban jogosnak ítélet névhasználatot jogtalanná nyilvánítottak volna pusztán az előbbi fél gazdasági terjeszkedésére alapozva.