Magyarország első számú exportcikkére utaló nyomokat találtak a szabadalmi hivatal adatbázisában. Persze mint általában, ebben a cikkben is ki fog derülni, hogy „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”. De hát mindig újra és újra meglepődik az ember, hogy miket lehet találni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisaiban.

Az adott esetben egy bizonyos Csókay úr bátor lépésére vezethető vissza a meglepő adat, aki 2009-ben úgy gondolta, jó ötlet lenne levédeni a „KAMIONOSOK ÉS KURVÁK” szóösszetételt. Meg is indult a védjegybejelentési eljárás M0903382 ügyszámon, az SZTNH „E-kutatás” nevű adatbázisában ma is megtalálható a védjegybejelentés.

A híresen szigorú SZTNH-nak a történet szerint nem tetszett a bejelentés, és ezt jelezte is a bejelentőnek. A hivatal szerint a megjelölés nem részesíthető védjegyoltalomban, mivel használata a közerkölcsbe (Vt. 3. §) ütközne.

Ez természetesen Csókay úrnak nem tetszett, és elégedetlenségét nem rejtette véka alá.

„A bejelentő nyilatkozatában kifejtette, hogy a védjegybejelentéssel nem az volt a szándéka, hogy a közerkölcsöt sértse. A megjelölésben szereplő szavak foglalkozási csoportokat határoznak meg. Rámutatott arra, hogy az előbbi szakmával kapcsolatban sokat változott a közvélemény. A prostitúció is ma már adóköteles, és így törvényileg elfogadott tevékenység, foglalkozás. Magát a bejelentett megjelölést egy konkrét rendezvény címéül szeretné használni, nevezetesen egy speciális jelmezbál, farsangi bál elnevezésére, amelyen a férfiak kamionosokra jellemző ruházatba, míg a hölgyek „kacér” ruhába, jelmezbe öltözhetnek be.

A Hivatal a bejelentő nyilatkozata ellenére úgy találta, hogy a megjelölés nem oltalomképes, mivel az a köznapi érintkezésben pejoratív jelzőt és rendkívül vulgáris kifejezést tartalmaz, amelynek a nyilvánosság előtti használata kifejezetten visszatetszést keltő, erkölcsileg erősen kifogásolható cselekedetnek minősül.” (SZTNH: A védjegy ügyintézés módszertana)

A történetet számunkra az SZTNH nemrég publikált módszertani útmutatója örökítette meg (ld. 83. oldal). Valójában itt érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, ahol e cikk már összekötheti a kellemeset a hasznossal. A kedves olvasó számára ugyanis hasznos lehet a hivatal által összeállított és rendszeresen frissített módszertani útmutató, ha védjegyekkel, márkanevekkel összefüggésben bármilyen kérdése adódik. Az útmutató jogesetekkel, konkrét példákkal segít megérteni a törvény szabályait és a joggyakorlatot.

A fent említett vaskos hivatali anyag mellett hasznos lehet még az EU hivatal (OHIM/OAMI) hasonló – nagyságrendekkel több információt tartalmazó – összeállítása („Current Trade Mark Practice”), továbbá Pintz György témába vágó kézikönyve, mellyel garantáltan feljut majd a csúcsra („Védjeggyel a csúcsra!”).

Érdemes összehasonlítani a „közerkölcsbe ütközés” kapcsán kialakult európai (OHIM) joggyakorlatot a magyarral. Az EU gyakorlata az OHIM útmutatóban a 14-17. oldalon található. Az EU szintjén pl. „Dick & Fanny” elfogadható volt. Ehhez képest mondhatjuk a magyar hivatalt szigorúnak, hiszen a „Kamionosok és Kurvák” nem ment át. (Így szegény Csáter apó sem kaphat védjegyet multifunkcionálisnak pozicionált terméke nevére...)

Itthon persze Csókay úr nem vitte bíróságra a dolgot, pedig megtehette volna, és egy ilyen bírói döntéssel megtámogatva korrektebb is lenne a hivatal hivatkozása a példára. Jelenleg ugyanis egy bírói úton felül nem vizsgált esetre hivatkozik az útmutató, ami nem feltétlenül a helyes jogértelmezés. Jelenleg a hivatal kvázi saját magát illegeti az útmutatóban, saját döntését, saját véleményét állítja be mérvadónak.

Ha valakit mégis inkább a védjeggyel ellátni kívánt szolgáltatások érdekelnek, az esetleg az alábbi forrásokból válogathat:

http://www.4bro.hu/esemenyek/24/kamionosok_es_kurvak 

http://velvet.hu/trend/kk09226/

http://www.partyphoto.hu/album/kepek/kamionosok-es-kurvak/13836

https://www.facebook.com/events/788500674497477/

https://www.youtube.com/watch?v=2hWN2baq0Ao

B.M.