A hamisítást eltérő szigorral ítélik meg az emberek, s erről nemcsak az adott fogyasztó mentalitása tehet, hanem az is, hogy sokféleképpen lehet kereskedni a hamisítványokkal. Egyesek úgy érvelnek, hogy akinek nem telik rá, az úgyse venne eredetit, másokat nem zavar addig, amíg őt magát nem próbálják megtéveszteni, megint mások pedig a hamisítványok vélt vagy valós jobb ár-érték aránya okán állnak ki a hamisított termékek mellett.

Forrás: www.advanceddermatologypc.com

Állíthatjuk azonban, hogy jelen cikkünk tárgyának, a hamis kozmetikumok piacának aligha lehet a védelmére kelni. Összehasonlításképpen: egy tipikus hamis Louis Vuitton táska, bár gyengébb minőségű az eredetinél, s gyakran dizájn elemeiben sem stimmel teljesen, ha megvesszük, kaptunk egy használható táskát, amely nem fog az életünkre törni. Ezzel szemben a kozmetikumok esetében használható termék helyett egyenesen káros, veszélyes anyagokat kapunk, melyeknek csak a csomagolása egyezik meg az eredeti termékkel. Más szóval, a divattal szemben a kozmetikumoknak nemcsak megjelenése, hanem - nem elhanyagolható tényező - kémiai összetétele is lényeges.

A sminkek összetétele sokáig kiválóan példázta, hogy ami hatékony, az ritkán kíméletes: az olyan erősen mérgező, sejtkárosító anyagokat, mint amilyen az ólompor és az arzén, évszázadokon át használták arc- és szemfestékek készítésére. Azt viszont, hogy a 21. században még valakinek eszébe jutna a fentiekkel kotyvasztani, nem gondolnánk, holott a higannyal, rézzel és az alkalmankénti patkányürülékkel egyetemben pont ezek az anyagok, amelyeket a lefoglalt hamisítványokban újra és újra kimutatnak a laborvizsgálatok.

Forrás: www.rssing.com

Viszonyításképpen gondoljunk bele, hogy normál körülmények között többségünk még a szabványoknak megfelelő kézkrémet sem használna az arcán, nemhogy kínai pincékben előállított házi nehézfémkoktélt. Ennek ellenére továbbra is vannak, akik talán az „alkalmi ár” bűvkörébe esve beruháznak ilyesmire - ezen esetekben általában kiderül, hogy attól, mert a mérget csinos dobozban árulják, a tartalma még ugyanaz marad.

(Ne) igyál meg.

S hogy mitől olyan élénk a hamisított kozmetikumok piaca?

Ahogy a divatban és a műszaki cikkeknél, úgy a sminkek között is vannak státusszimbólumok, olyan termékek, amik egyszerűen szíven találják a fogyasztót, az üzletekben és online egyaránt azonnal elkapkodják, s a forgalmazóknak egész várólistákat kell létrehozni. Annak ellenére, hogy a valóságban némi utánajárással a fogyasztó sok hasonló, olcsóbb terméket találhat, a nagy Ő iránti vágyakozás nem szokott alábbhagyni. Az interneten, különösen a Youtube-on megtalálható sminkrajongók - az ún. szépségbloggerek – szubkultúrája óriási löketet adott a felhajtásnak. Az internet sok ezer, nézettségért harcoló szépségbloggere között folyamatos a verseny a slágertermékek megszerzéséért, s a sminkek felhalmozása elterjedt jelenség. A legújítóbb, legjellegzetesebb márkákkal szemben gyakran márkahűség alakul ki, s az ezen kategóriába tartozó termékek egyben a hamisítás legkedveltebb célpontjai is.

A legkedveltebb célpontok: Mac, Urban Decay, Benefit, Too Faced

Bár a kozmetikumokat akár az alapján is meg lehetne ítélni, hogy mennyire töltik be a funkciójukat, a valóság az, hogy ritkán arat olyan fölényes győzelmet a stílus a tartalom felett, mint a kozmetikai cikkek eladásában. A jó minőség adta presztízs persze itt is húzóerő, ugyanakkor mivel a smink az esztétikumra épít, nem annyira meglepő, hogy a csomagolás sokak számára meghatározza, hogy mit vesznek meg, s a gyártók jól tudják, hogy ugyanaz az árnyalat és termék eladható a megszokott áron, vagy jól eltalált, divatos csomagolásban sokkal drágábban. A fentebb említett videókban látható, hogy vásárláskor a gyártók szerencséjére a racionális megfontolások gyakran nem vesznek részt a döntésben.

Mindent a szemnek, semmit a kéznek.

A minőség kérdése tehát bár nem elhanyagolható, a terméket eladó imázs kiépítéséhez képest másodlagos. Erre a legkirívóbb példa a parfümök forgalmazása. Bár a parfümkészítők sem veszik félvállról a feladatot, a gyakran több tízezer forintért árult parfümöknél a vásárló valójában nagyrészt azért az óriási marketing-erőfeszítésért fizet, amely a közreműködő fodrászok, sminkesek, fotósok, filmesek, formatervezők és egy tucat más szakember együttműködésének az eredménye. A hamisítók pedig gyakran pont ezt hozzák fel a védelmükre: ők csupán oly nagylelkűen elérhetővé teszik a tömegek számára azt, ami a márkaboltokban a marketing flanc miatt egyébként méltánytalanul drága. Nem számít, hogy a fogyasztónak valószínűleg épp ez utóbbi miatt tetszett meg egyáltalán a termék.

Ez az önmagában sem meggyőző védekezés viszont teljesen darabokra hullik annak fényében, hogy pontosan a vásárló megtévesztése, a gyanakvás elaltatása érdekében a hamisítók nemcsak az eredetihez hasonló áron és a megtévesztésig hasonló csomagolásban árulják a hamis árukat, de a fogyasztó testi épségét kockáztatva a fent tárgyalt köztudottan mérgező anyagokat is szemrebbenés nélkül felhasználják az utánzatok elkészítéséhez. A kozmetikumok fekete piaca hasonló a drogkereskedelemhez: mivel mindkettő az ellenőrzés elkerülésére épít, a szabályozás irreleváns.

Első ránézésre sokszor nehéz megkülönböztetni a hamisat és az eredetit

A hatóságok számára nagy kihívást jelent, hogy az internetnek hála első ránézésre úgy tűnik, a hamisítóknak könnyebb dolga van, mint valaha: az online vásárlás elterjedésének köszönhetően nem kell a lelepleződést kockáztatva az utcán seftelni, az apró csomagokat pedig elég olcsón fel lehet adni ahhoz, hogy egyesével is megérje kiküldeni őket. Az eredeti márka forgalmazója mindeközben nemcsak az egyszeri bevételtől esik el, hanem - feltéve, hogy a márkával először találkozó vásárló nem jön rá a csalásra - nagy a valószínűsége, hogy a gyenge hamisítványt a valódi márkának vélve többször nem jut eszébe hasonló terméket venni.

Bár a harc néha úgy tűnik, nem tud 100%-os eredményt hozni, a gyártók és márkatulajdonosok a zéró tolerancia elvét követve - nagyon helyesen - minden eszközzel felveszik a harcot a hamisítók ellen, ebben pedig szakértelem, kapcsolatok és különböző online hamisítás elleni eszközök segítik őket. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületen keresztül pedig honfitársaink számára is érhető el megoldás.

Fogyasztóként pedig fontos, hogy megfelelően körültekintőek legyünk, így nagyban csökkenthetjük annak az esélyét, hogy átverjenek. Mindenekelőtt márkaboltban mindig biztonságosabb vásárolni, mint azon kívül. A tömegesen és ilyen-olyan akciókkal árult termékeket az utcán és online is jobb elkerülni. Bár jó tudni, hogy a hamisítvány csomagolása esetenként igen meggyőző is lehet, általában olcsó hatást kelt, továbbá az állaga és szaga is hagy maga után kívánnivalót. Ha pedig olyan áru került hozzánk, aminek az eredetében kételkedünk, jobb kihagyni a nehézfémmel dúsított sminkek által nyújtott élményt. A válaszért a legjobb elmenni egy márkaboltba; itt általában be tudják azonosítani a hamisítványokat.

Ha valakit pedig a komolyabban érdekel a márkanevek és védjegyek kevesek által igazán ismert világa, amelynek része a védjegybitorlástól kezdve a megfelelő névválasztáson át a jogos használat és a védjegyparódia lehetősége is, annak mindenképpen figyelmébe ajánljuk Pintz György Védjeggyel a csúcsra! című könyvét.