VÉDJEGYBLOG - Kiváló áruk fóruma

A negyvenbillió forintot érő alma

Többet ér az alma, amibe beleharaptak, mint a teljes 2014-es magyar GDP.

Közel negyvenbillió forintot ér az Apple márkája a Forbes listája szerint. Ez számokkal leírva 40.000.000.000.000 forint, ami mellett a valaha megnyert legnagyobb magyar lottónyeremény a maga "csekély" ötmilliárd forintos összegével labdába sem rúghat.

brand.jpg

A világ legértékesebb brandjeinek listája olyan márkákat vonultat fel, melyek termékeit és szolgáltatásait nap mint nap fogyasztjuk vagy vesszük igénybe, azonban mit sem sejtünk kedvenc brandjeink csillagászati értékéről. Cikkünkben bemutatjuk az öt listavezető márkát, valamint megvizsgáljuk azt is, hogy milyen brand-stratégia vezetett e cégek kiemelkedő pozíciójához.

Tovább olvasom
2015\05\13 B.Mat. 2 komment

Hungarikum-botrány feltekerve, pirítva

A hatóságok gáncsoskodása miatt nem lehet még védett magyar termék, illetve hungarikum a kürtőskalács.

fazekas_hungarikum.jpg

A botrány kapcsán dr. Hantz Péter küldte meg nyílt levelét blogunknak, illetve az illetékes miniszternek. Hantz Péter volt az, aki magyar feliratú táblát helyezett el a Babes-Bolyai Egyetemen, ezért egyetemi oktatói státuszát megszüntették, és Svájcba kellett emigrálnia, hogy munkát találjon. Úgy látszik, hogy a magyar hatóságok sem kedvelik az eredeti gondolatokat. Az Eredetvédelmi Tanács és a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal negatív szakvéleménye alapján (szerintük csak 25 éves a kürtös kalács) a Hagyományos Különleges Termékre való bejegyzési kérelmet elutasították. A miniszter szerint a kürtöskalács csupán a termékfajta "általános jellemzőjére" utal. Ami a hagyományos termékeknél természetes, épp ezért hagyományos termék a tepertős pogácsa és társai. A minisztérium "szakértelmére" utal, hogy 3 nappal később európai ábrás védjegyoltalmat javasoltak a kürtöskalácsra, amelynél már követelmény lenne az egyedi név.

Tovább olvasom

Küszöbön az európai védjegyrendszer reformja

2015. április 21-én a Bizottság bejelentette, hogy a három EU-s kulcsintézmény (Bizottság, Parlament, Tanács) megegyezett a reform általános irányait illetően.

zaszlok.jpg

A Bizottság előterjesztése nagy részben a Max Plank Institute által készített kétszázkilencven oldalas „Az európai védjegyrendszer működéséről szóló általános tanulmány” alapján íródott. A Bizottság 2013-as sajtóközleménye szerint a fő cél a vállalkozások innovációs készségének hatékonyabb ösztönzése, és a hamisított áruk elleni hatékonyabb fellépés lehetősége. A Barosso-bizottság akkori belső piacért felelős francia származású biztosa Michel Barnier a védjegyeket a szellemi tulajdonvédelem területén elért első európai szinten is releváns sikerként aposztrofálta.

Két évvel később a Bizottság közölte, hogy sikerült megállapodni a Tanáccsal és a Parlamenttel a reformok folytatásáról. A hivatalban lévő belső piaci és vállalkozási biztos Elżbieta Bieńkowska szerint „a védjegyintenzív iparágak óriási mértékben járulnak hozzá az Európai Unió gazdaságához és foglalkoztatottságához. A reform egy modernizált és magasabb szintű jogbiztonságot eredményező környezetet eredményez majd, még tovább növelve Európa versenyképességét.”

eu_szintu.jpg

A reformok főbb célkitűzései négy pontban foglalhatók össze:

  1. A hivatali díjak csökkentése
  2. Gyorsabb és kevesebb terhet jelentő védjegybejelentési eljárás
  3. A hamisítók elleni hatékonyabb fellépés
  4. A mai üzleti élet követelményeihez igazított modernebb szabályok

A változások egy része szimbolikus, és pusztán egyes jogintézmények átnevezésére irányul. A közösségi védjegy (Community trademark) elnevezés a reformok hatályba lépése után európai védjegy lesz, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) pedig Európai Védjegy és Design Hivatal (ETMDA).

wipoA tervezet szerint megszűnik majd a három osztályig tartó egységes 900 eurós hivatali díj. Ettől kezdve az alapdíj 850 euró lesz, de minden további osztályért 150 további eurót kell majd fizetni. Hasonló egy osztályos rendszert tagállami szinten is be kívánnak vezetni. Ettől azt remélik, hogy a védjegyért folyamodók nem vonnak indokolatlanul széles körben árukat/szolgáltatásokat a védjegyük alá, hanem tényleg csak azokat, amiket forgalmazni/kínálni fognak.

Az irányelv egységes szabályokat állít majd fel a bejelentési nap megállapításának szabályaira is.

Fontos változás, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának alapelvéből kiindulva ezentúl minden hivatalos nyelven tiltott lesz az ún. leíró jellegű megjelölések használata. Ez röviden azt jelenti, hogy Magyarországon eddig sem lehetett például „JÓ SÖR” márkanév alatt sört forgalmazni. Ezentúl „DOBRE PIVO” vagy „BUENA CERVEZA” néven sem tehetjük meg ezt.

Uniós szinten eltörlik azt az etatista megoldást, hogy a relatív kizáró okokat az illetékes hatóság hivatalból vizsgálja. Ez alapján, ha harmadik személynek van olyan korábbi jogosultsága (pl. névhez fűződő joga), mely alapján megakadályozhatná a védjegybejelentést, akkor erre neki kell hivatkoznia, a védjegyügyekben illetékes hatóságok ezekkel hivatalból nem foglalkoznak majd, ami a bejelentési eljárást tovább gyorsítja.

A felszólalás és a törlés első fokon minden tagállamban a hivatal hatáskörébe tartozik majd (most pl. Franciaországban erre csak a jóval hosszadalmasabb és költségesebb bírói út áll rendelkezésre).

registered.jpgEurópai védjegy esetében már felszólalási eljárásban, még a védjegy lajstromozása előtt is lehet majd hivatkozni rosszhiszeműségre. Korábban erre csak a védjegy megadása után, törlési eljárás keretében volt lehetőség.

A törvényhozó emellett olyan gyakorlatot is kodifikálni kíván, amely a Bíróság Philips és Nokia döntésével ellentétes gyakorlaton alapul. Az idézett döntések alapján, ha hamisított áruk csak áthaladnak az EU területén, a jogosult nem léphet fel a hamisított áru szállítója ellen. A jövőben ez nem így lesz.

Az irányelv átültetésére a tagállamoknak annak elfogadása után valószínűleg három év áll majd a rendelkezésükre.

 

Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu

Pókember, Redskins és Converse – Botrány botrány hátán

 

A WIPR összeszedte, hogy melyek 2015 legizgalmasabb IP kérdései, melyeket a szabadalmi blog is árgus szemekkel figyel majd. Ezek közül is kiválogatták a legérdekesebbeket.

Pókember vs Marvel

A kérdés 1990-re nyúlik vissza, amikor Stephen Kimble szabadalmaztatott újdonságával tört be a játékpiacra: a pókháló-szerű anyagot kilövellő kesztyűben ugyanis nagy lehetőséget látott. A pókember képregényt és filmeket forgalmazó Marvel viszont sunyi módon először elutasította Kimble kérvényét a játék forgalmazására, majd hamarosan egy hasonlót kezdett árulni saját neve alatt. 2001-ben Kimble meg is nyert egy pert, amivel a játék múltbeli és jövőbeli eladásából származó bevétel 3,5%-át tudta bezsebelni. A játékra vonatkozó szabadalmi oltalom 2010-es lejárásával azonban a kérdés újra bíróság előtt kötött ki - a Marvel ugyanis erre hivatkozva nem fizet többet Kimble-nek.

us5072856-1_spiderman.png

 

Vajon sarcolhatja tovább a feltaláló a pénzes zsákot? 2015-ben kiderül.

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása