A védjegyek fontosságát tanúsítja, hogy nem telik el hét védjegy-botrányok nélkül: a mai, öntudatos vállalatok ugyanis képesek meglepően messzire menni annak érdekében, hogy megvédjék a nagyon is értékes nyereségforrásukat. De miért nyereségforrás egy védjegy? Azért, mert megkülönböztet két terméket vagy szolgáltatást egymástól, s segíti a végtelen számú információ között bolyongó bizonytalan fogyasztót. Ha ugyanis besétálsz egy McDonald’s-ba, akkor azt bizonyos elvárásokkal teszed, hiszen előzetes tapasztalataid alapján egy bizonyos színvonalat, választékot, íz világot stb. kapcsolsz a gyorsétterem-lánchoz. Vagyis a gyorsétterem-lánc védjegyét meglátva, rögtön egy számos tapasztaláson nyugvó érzelem, reláció sejlik fel benned. És ez az az érzelem, amiért a különböző márkák dolgoznak, azért, kedves fogyasztó, hogy szeresd őket. És bizony ha egyszer ezt megszerezték, akkor bármire képesek azért, hogy megvédjék.

Persze a márka és a védjegy építésénél is vannak olyanok, akik egyszerűen mindenki másnál jobban csinálják. A Forbes Magazin nemrégiben összegyűjtötte a leginkább irigyelt, vagyis legértékesebb védjegyeket.

Múlt héten számos olasz újságban (köztük ebben is) megjelent a hír, mely szerint egy „Bunga Bunga” nevű bár névváltoztatásra kényszerült egy korábban éppen ezen a néven beregisztrált védjegy miatt. 

Habár ahogy korábban is beszámoltunk róla, az Apple éppen nagy szabadalmi harcot vív a Samsunggal, de ennek ellenére is talált időt arra, hogy védjegy-ügyekkel foglalkozzon. Számos német lap (köztük ez is) közölt cikkeket ugyanis a napokban arról, hogy az IT-óriás haragját egy dél-bonni kis német kávézó érdemelte ki, melynek neve: Apfelkind (jelentése: almagyermek).

…ez azonban nem állítja meg a Facebook-ot abban, hogy a Facebook szó levédése után a Like-ot is bezsebelje. Lehet, hogy ez mégis sok egy kicsit? A Like egy nagyon gyakori szó, rengeteg weboldal és ember használja, hogy kifejezésre juttassa azt, hogy valami elnyerte a tetszését. A felfelé álló hüvelykujj (thumbs up) pedig egy szintén megszokott formája annak, hogy jelezzük: elfogadtunk valamit. Van-e hát létjogosultsága annak, hogy mindez a Facebook-é legyen?

Érthető, hogy a Facebook minden erejével védeni igyekszik szellemi tulajdonát. Ha eltekintünk attól, hogy a Like szó leírónak minősül-e, akkor a következő lépés az, hogy megvizsgáljuk, képes-e arra, hogy azonosítsa egy szolgáltatás forrását. Egyszerűbben: képes-e a Like szó arra, hogy eszünkbe juttassa a Facebook-ot? 

Bizony ezeken a hideg, már-már telet idéző napokon mindannyiunknak szüksége van valamire, ami picit megmelengeti a szívünket. Ezért arra gondoltunk, hogy összegyűjtünk Nektek pár, gyermekkort idéző védjegyet. Íme válogatásunk, reméljük Nektek is segíteni fog átvészelni az utolsó pénteket a hosszú  hétvége előtt.

Ha hiányoltok egy védjegyet, kommenteljetek, vagy írjatok a Facebookon és azonnal pótoljuk!

Napi lapot a sportoldalnál, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlét Sándor bátyámnál, Vida professzor cikkénél érdemes elsőként felnyitni. Cikkei, védjegyekről, bírósági gyakorlatról szóló kommentárjai nemcsak élvezetes olvasmányok, hanem szakmai útmutatók is, amelyre minden szakembernek érdemes odafigyelnie. Ezért is fontos, hogy olyan esetekben, amikor az iránytűt mágneses mező (értsd erősen vitatható bírósági döntés) zavarja, ettől elvonatkoztatva is eligazodjon az olvasó.