Az Európai Bíróság előtt nem játszik a Rubik-kocka
Bejegyzés alcíme...
A Rubik kocka (másik nevén „bűvös kocka”) már az egész világ egyik közkedvelt játéka lett. 1976-os szabadalmaztatása óta, több mint 35 éve hatalmas népszerűségnek örvend, így nem csoda, hogy forgalmazója nemrég még a kocka színeit is szerette volna levédetni, de mint az a T-293/10 számú ügyből kiderül, sikertelenül.
Ma már senkinek sem ismeretlen a kis térbeli logikai játék néven szabadalmaztatott fejtörő, vagy annak működése, annyit azért mindenképp érdemes megjegyezni - már csak azért is, mert e színek esetünk tárgyát képezik -, hogy megalkotója, ifj. Rubik Ernő még a színezésre is külön gondot fordított, épp ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes oldal színei a sárga komponensben különböznek. Így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a piros narancssárga, a kékből zöld.
Mivel feltalálója eredetileg egy iskolai szemléltető eszköznek szánta, mellyel a térgeometria, a szerkesztés és a formatan bizonyos összefüggéseit akarta illusztrálni, mint játék csak később, 1977-ben jelent meg, pár év múlva viszont már az egész világon elterjedt, s ezzel az azóta kultusszá vált játék önálló életre kelt. Az elmúlt harmincöt évben kb. 350 millió darabot adtak el belőle szerte a világban.
Napjainkban kicsik és nagyok egyaránt szívesen játszanak vele, minden évben rendeznek különböző Rubik-kocka bajnokságokat, a későbbi továbbfejlesztők pedig már több változatot is kidolgoztak, mint például a bűvös kígyó vagy a Rubik-gömb. A világhírű logikai játék dizájnja ezen felül rengeteg különféle tárgyat ihletett a cipősaroktól kezdve az mp3-lejátszón át, a dohányzóasztalig, de a legérdekesebb talán egy amerikai cég terméke, a Rubik-kockás ajakbalzsam. Ez azért is ötletes, mert nem csak küllemében használták fel a találmányt, hanem a belsejében lévő szőlőzsírhoz is csak úgy lehet hozzájutni, ha tulajdonosa előtte kirakja a kockát, másképp ugyanis nem nyílik.
Persze térhódításával egyidejűleg elindult a rendkívül nagyszámú hamisítványok előbukkanása is, így a játék jelenlegi forgalmazója, a Seven Towns Ltd. talán ezért is szerette volna a kocka jellegzetes színeit „színjel önmagában” meghatározással levédetni a 28. áruosztályban, konkrétabban kézi és elektronikus játékokra, 3D és 2D kirakósokra.
Az ügy még 2007-ben kezdődött, s 2010-ben került az Európai Unió Törvényszéke elé. A Seven Towns Ltd. szerette volna közösségi színvédjegyként lajstromoztatni a Rubik kocka színeit, majd az OHIM (BPHH), miután megvizsgálta, s mindent rendben talált, publikálta azt (CTM 5650817). Egy kis idő elteltével azonban a hivatal módosította döntését, miszerint színvédjegyként nem lehet bejegyezni, csak ábrás védjegyként.
A hivatal indokai között szerepeltek, hogy a bejelentés nem tett eleget a 207/2009 EK rendelet 4. pontjában megjelölt elvárásoknak, mivel eltérés volt a képi ábrázolás és a hozzá tartozó leírás között, valamint, hogy az ábra nem önálló színek kombinációját jelöli, hanem csak egymás mellett lévő színes négyzeteket egy adott méretben.
Hozzátette még, hogy az esetjog szerint egy színvédjegy nem lehet térbelileg lehatárolt. Egy ilyen védjegynek grafikusan ábrázolhatónak kell lennie képekkel, vonalakkal és jelekkel, valamint fontos, hogy az ábrázolás mindig legyen egyértelmű, precíz, könnyen elérhető, érthető és tartós (lásd C-273/00 Sieckmann ügy). Következésképpen tehát egy illusztrációt, amely két vagy több színt tartalmaz, absztrakt módon körvonalak nélkül kell ábrázolni és a színekkel együtt módszeresen elrendezettnek kell lennie, egy előre meghatározott és egységes módon.
A bejelentő még aznap reagált a hivatal döntésére, arra hivatkozva, hogy az OHIM már nem változtathatja meg határozatát a publikálás után. A hatóság több felkeresésre sem reagált, majd csaknem két év elteltével megismételte 2007-ben hozott döntését, mire válaszul a bejelentő a Törvényszékhez fordult, azzal, hogy a fent említett teszt rosszul lett végrehajtva.
A Törvényszék helybenhagyta és megerősítette a hivatal döntését, mivel a leírás alapján semmiképp sem lehetséges egy kockát ábrázolni, csak egy négyszögletű parallelepipedont. Továbbá teljesen valószínűtlen, hogy bárki is a cég által közzétett információkból arra következtetne, hogy az igényelt védjegy kapcsolatban van a világhíres Rubik kockával, valamint arra, hogy a bejelentő a tulajdonosa azon 3-D közösségi védjegynek, melynek leírása egyébként majdnem megegyezik az ez ügyben közzétett leírással.
Következésképp, a védjegy lajstromozása azért nem engedélyezett, mert a vonatkozó EU-s rendelet [207/2009 EK] 3. pontjának nem megfelelően ábrázolta a cég a védjegy egyedi elemeit, rossz, nehezen érthető, ellentmondó módon illusztrálta azt, s a hivatkozott elemek nem férnek össze a színvédjegy tartalmával. Mivel a védjegy leírása félreérthető és ellentmondásos, a Törvényszék elutasította a bejelentő fellebbezését.
A Bűvös kocka sikere mindazonáltal töretlen, hazánkban például 2017-re tervezik a nagy magyar szellemi teljesítmények bemutatására tervezett Rubik kocka formájú új múzeumot.
A színekre pedig a Seven Towns azóta is kényes. A kockát a ráragasztható kis matricáktól külön árusító konkurens cég például csak egy színben merészelt eltérni a szokásostól, de az is kicsapta a biztosítékot:
Papp Lilla
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
