Náthon Natalie 2010 februárjában írt tanulmányt az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlének. Összefoglaló jellegű írásában a legújabb kor védjegy-szabályozási példáin keresztül mutatta be azokat az új tendenciákat, melyek a technikai újítások nyomán az iparjogvédelmet is elérték. Védjegyoltalomban ugyanis eddig jellemzően betűk, szavak, szóösszetételek, ábrák, képek, sík- és térbeli alakzatok és ezek kombinációi részesülhettek, valamint bizonyos esetekben számok is. Az iparjogvédelmi tapasztalatok legalábbis ezt mutatták. Náthon Natalie azonban cikkében számos új lehetőséget mutat be, melyekkel megváltozhat a védjegyekről alkotott kép. 

Bejegyzésünk „A védjegyek holnap” címet viseli, hiszen a most bemutatásra kerülő technikák nagy része a technológiák fejlődésével egy időben alakult ki, s jelenleg még nem elterjedt. Szeretnénk kiemelni, hogy ezen teljes anyag Náthon Natalie az interneten is elérhető tanulmánya alapján készült, melynek elérhetőségét a lap alján közzé is tesszük. 

A védjegy egy nagyon fontos kommunikációs eszköz, s döntő jelentősége lehet cégünk sorsának alakítása során. Bejegyzésünkkel egy kisebb összefoglalását szeretnénk adni a védjegyek jelentésének, funkcióinak és használatának, annak érdekében, hogy az közérthető és remélhetőleg szórakoztató formában jusson el olvasóinkhoz.

A mai világban mindenki web 2.0-s és közösségi akar lenni. Ez alól a márkák sem kivételek, hiszen legtöbbjük már rendelkezik Facebook vagy Twitter oldallal, ahová egy kattintással feliratkozhatunk. De vajon ennyi elég a sikerhez? Elég ennyi ahhoz, hogy a márkánk közösséginek, vagyis social brand-nek mondhassa magát? Miben különbözik egy közösségi márka a többitől?

Összeállításunkban 8 pontban foglaljuk össze a fenti kérdésekre adott válaszainkat.

„A világ elveszített egy látnokot.”- mondta Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Steve Jobs, az Apple cég alapítójának és igazgatójának halálhírére reagálva. Steve Jobs 1976-ban garázsvállalkozásként alapította meg cégét, az Apple Computert, mely mára a világ egyik vezető számítástechnikai vállalatává vált. Bejegyzésünkben, melyben az Apple védjegyét, és annak változását járjuk körbe, az ő emléke előtt szeretnénk fejet hajtani.

2006-ban terjesztette elő védjegy-kérelmét a nemzetközi tevékenységű, ugyanakkor orosz divattervező vezette Couture Tech Ltd a közösségi védjegyhivatalnál (OHIM). A kérelemben megjelölt, közösségi védjegyként történő lajstromozásra szánt ábra azonban pontos mása volt az egykori Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége címerének.

Éppen erre hivatkozva az OHIM elutasította a cég kérelmét, hiszen egyes tagállamok – nevezetesen Magyarország, Lettország és a Cseh Köztársaság – jogi szabályozása és közigazgatási gyakorlata alapján a szóban forgó szimbólum közerkölcsbe vagy közrendbe ütközőnek tekinthető. A Couture Tech Ltd azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, s a határozat hatályon kívül helyezése érdekében a Törvényszékhez folyamodott.

Összekapott a twilight.com-on a híres sagát készítő filmes cég és az oldal tulajdonosa. A Summit Entertainment többek között a szerzői jogok megsértésére is hivatkozva perel.

A „cybersquatting” angol kifejezés, mely magába foglalja egy domain név bejegyzését, megvásárlását, vagy használatát abból a célból, hogy az valamilyen módon anyagi hasznot hozzon egy olyan védjegy vevőközönségétől, amely valaki más tulajdonát képzi.
A tinédzserek körében közkedvelt Twilight filmváltozatát készítő Summit Entertainment szerint ez történt a twilight.com esetében is, melyet a tulajdonos, Tom Markson, még 1994-ben (tehát jóval a könyvek megjelenése és sikere előtt) vásárolt meg.