A mai világban mindenki web 2.0-s és közösségi akar lenni. Ez alól a márkák sem kivételek, hiszen legtöbbjük már rendelkezik Facebook vagy Twitter oldallal, ahová egy kattintással feliratkozhatunk. De vajon ennyi elég a sikerhez? Elég ennyi ahhoz, hogy a márkánk közösséginek, vagyis social brand-nek mondhassa magát? Miben különbözik egy közösségi márka a többitől?

Összeállításunkban 8 pontban foglaljuk össze a fenti kérdésekre adott válaszainkat.

1. Vessünk egy pillantást a belső folyamatokra
Még mindig jellemző, hogy sok márkát merev és rideg kontroll alatt tartanak.  Bár a következetesség elengedhetetlen feltétel egy márka menedzselésekor, semmi esetre sem szabad a teljes irányítást a kezünkben tartani akkor, ha célunk az, hogy közösségi színtéren is helyt álljunk. Néhány engedmény és egy kis nézőpontváltás azonban elég lehet ahhoz, hogy nagy változás álljon be brand-ünk megítélésében.
Az úgynevezett közösségi márkák éppen ezt a nézőpontváltást vitték sikerre, s tették félre boldogan a mindenre kiterjedő ellenőrzést és irányítást, új kapukat nyitva ezzel az innovatív, olykor spontán és kreatív ötleteknek: egyszóval az emberek bevonásának.
A közösségi márkák serkentőek, invenciózusak, és jól reagálnak az emberek érzelmeire, igényeire, s ebben többek tudnak lenni a mai világ változásaihoz alkalmazkodni nem tudó társaiknál.

Mit is tehetünk? Célszerű nem szabályokban, hanem határvonalakban gondolkodni. Példákkal kell megmutatni, hogy mi van a határon innen, s mi azon túl. Ha ez megvan, akkor pedig bátran kelthetünk felhajtást az újuló brand körül.

2. Nézzük meg a tartalmat
A tartalom, mint a közösségi média királynője, nem összekeverendő az üzenettel. Az eddig ismert márkák főleg üzeneteket fogalmaztak meg, de a közösségi márkák ennél jóval többet tesznek – értéket teremtenek az emberek számára. Egy átlagos brand megtérülésben, eladásban gondolkodik, a közösségi brand információban, szórakoztatásban, jutalmazásban és ösztönzésben – emocionális és fizikai szükségletekre egyaránt reagálva.

Mit is tehetünk? Ha leginkább az eladás motivál, akkor jobb, ha bele sem kezdesz a márkád közösségivé alakításába. Ezen létforma fenntartása, sőt magas színvonalúvá tétele ugyanis igen nagy energiákat emészt fel. Ha mindeközben a ROI jár a fejedben, az veszett fejsze nyele. Először arra kell koncentrálni, hogy a közönségednek hogyan nyújthatsz előnyöket.

3. Vizsgáljuk meg az frissítéseket és az üzeneteket
Frissítés és üzenet, „poszt”: azt már tudjuk, hogy értékteremtő kell, hogy legyen. De mit fontos még szem előtt tartani? Természetesen a személyességet. A legtöbbünk úgy működik, ahogy Te vagy én. Szívesebben olvas valami személyes tartalmat, történetet, mint egy vállalat által megfogalmazott hivatalos közleményt. Természetesen az aranymetszés szabályai itt is érvényesek, és az ízlésesség, az illőség (illőség a témához, a médiumhoz, az üzenethez, és a brand-hez) mindennél fontosabb.

Mit is tehetünk? A közösségi márkák aktívan, ugyanakkor nagyon önazonosan kommunikálnak a vevőkörükkel. Éld hát meg a márkádat! Ha az általad kitalált brand a vidámsággal kapcsolható össze, légy vidám! Ha a szakértőiséget igyekszel hangsúlyozni, adj professzionális, ugyanakkor jól alkalmazható tanácsokat az ügyfélköröd számára. Hamarabb belejössz majd, mint gondolnád.

4. A gyors válasz gyors út a sikerhez
Mikor a posta volt az úr, az emberek szívesen vártak akár napokig is, hogy választ kapjanak leveleikre. Az elektronikus levelezés megjelenésével ez az idő 24-48 órára rövidült. A közösségi médiában azonban már pár perc is sok!

Fordíts figyelmet arra, hogy milyen gyorsan válaszolsz az egyes üzenetekre, hiszen ez is nagyban befolyásolja közösségi márkád megítélését. Az igazi közösségi brand gyorsan válaszol, aktívan figyel és minden lehetőséget megragad a társalgásra.

Mit is tehetünk? Ne késlekedjünk a válaszadással. Ahogy már korábban is szóba került, a közösségi lét, ahogy a mindennapokban is, egy márka esetében is igen megerőltető lehet. Ugyanakkor manapság a legtöbb felhasználóban már megjelent az erre irányuló elvárás, így egyre kevésbé tűnik jó döntésnek megpróbálni kibújni alóla. A nézőpontváltás az, amit ebben az esetben is javasolni tudunk. A közösség kiszolgálására fordított energiát befektetésnek kell tekinteni, mellyel méltán növelhetjük fogyasztóink elégedettségét. A gondolataink, ötleteink megosztása pedig hamar jó szórakozást fog jelenteni számunkra is.

5. Gondoljuk át a színtereinket is
Maga a tény, hogy brand-ünk 20 különböző közösségi oldalon fellelhető, nem teszi azt közösségivé. A fontos az, ahogyan használjuk ezeket az oldalakat, és hogy képesek vagyunk-e rajtunk keresztül a célközönségünket elérni. Ne feledjük, a közösségi média nem olyan, mint a Monopoly, ahol csak annyi a cél, hogy a lehető legtöbb birtoklevelet szerezzük meg.

Mit is tehetünk? Állapítsuk meg, hogy a célközönségünk hol érhető el legkönnyebben, hogyan teremthetünk velük kapcsolatot a leghatásosabban. Ha csak a Twittert részesítik előnyben, akkor nem a további oldalak keresésére, hanem a Twitterre koncentráló kampányunkra kell fókuszálnunk.

6. Az elutasítást is tudni kell kezelni és elismerni
Fontos felkészülni rá, hogy mindenképpen ér majd negatív hatás is egy közösségi médiában indított kaland folyamán. A közösségi márka a frontvonalon áll, átláthatóan és elérhetően mások számára - akkor is, ha éppen hibáikra vagy hiányosságaikra vetül fény. Ilyenkor azonban nem szabad visszavonulót fújni és feladni próbálkozásainkat. A közösségi médiafelületek megjelenésével ugyan nagyobb esélyünk van „bukni” vagy „bakizni”, ugyanakkor az esendőség nyilvánosságra kerülése is kezd megszokottá válni, s nem okoz már olyan megbotránkozást az emberekben, mint régen. Egy-egy gúnyos hang vagy elutasító érvelés senkit sem fog meggyőzni saját véleménye ellenkezőjéről. Bízni kell magunkban és a munkában, amit végzünk, s olykor nem szabad félni megmutatni gyengeségeinket, s a márkánk közösségi, emberi mivoltát, melynek bizony tévedhetőségünk is része.

Mit is tehetünk? Ha kritika ér minket, a legrosszabb figyelmen kívül hagyni. Válaszolni kell, de legelőször is gondolkodni, hogy a valódi tettre, reakcióra már higgadtan kerüljön sor. Végig kell gondolni, hogy privát vagy publikus választ illő-e inkább adni, esetleg mi mást tehetünk annak érdekében, hogy elcsitítsuk a hullámokat?

7. A válaszok nyomon követése
A válaszok és a részvétel folyamatos nyomon követése elengedhetetlen feltétele annak, hogy márkánkat valóban közösséginek mondhassuk. Szükségünk lesz arra a tulajdonságra, hogy egyszerre legyünk képesek a követőink elvárásainak megfelelni, ugyanakkor arra késztetni őket, hogy aktívan legyenek részesei a márkánk által összehozott közösségnek. Ez egy valóban összetett feladat, hiszen minden közösség más elvárásokkal rendelkezik.

Mit is tehetünk? Szenteljünk egy kis időt arra, hogy megismerjük és nyomon kövessük közösségünk életének alakulását. Ugyanakkor a mi feladatunk az is, hogy helyet biztosítsunk a folyamatos kommunikációnak és lehetőséget a tevőleges részvételre. Ha kicsit jobban megismerkedünk saját közösségünkkel és ráérzünk arra, hogy a társulás alapja a márkánk iránti érdeklődés, azonnal érezzük; valójában nem is indulunk olyan rossz pozícióból, mint azt elsőre gondoltuk.

8. A szándék mindenek felett
Ha az a célod, hogy egész egyszerűen annyit kasszírozz a közösségi médiából, amennyit lehet, az kétség kívül azonnal kitűnik majd minden üzenetből és tartalomból, amit megosztasz hallgatóságoddal – nem számít, mennyire próbálod elfedni. Persze badarság lenne azt mondani, hogy el kell hanyagolni a közösségi média eladásra gyakorolt hatását, ugyanakkor nem szabad, hogy a fogyasztás növelése legyen egy oldal vagy profil meglétének első számú célja. A legfontosabb az, hogy minőséget, értéket teremtsünk és nyújtsunk a közösségnek - akik ezt majd márkahűséggel honorálják. Nem kellenek kutatások ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen, a legnagyobb érték-közvetítők azok, akik a legnagyobb eladási mutatókat érik el. Hogy miért? Nagyon egyszerű: az emberek meglátják benned az értéket.

Mit is tehetünk? Tedd a tartalmadat ismertté! A tartalom, amit készítesz, el kell, hogy érje azokat az embereket, akik a márkádat igazán közösségivé teszik, vagyis a fogyasztóidat. Meg kell, hogy értsék az üzenetedet és el kell higgyék, hogy amit közölsz az valós és igaz. Így lesz a hitből bizalom, a bizalomból pedig hűség.

                                            S hogy ezek után mi következik?
A fentiekben 8 pontban jártuk körbe a „közösségi márka” fogalmát. Természetesen sok más szempontot is érdemes lehet figyelembe venni, de talán ezek lehetnek a legfőbb sarokkövek akkor, mikor brand-ünket megpróbáljuk közösségi pályára állítani.

Te mit gondolsz erről? A te márkád közösségi? Melyik márka a leginkább közösségi számodra? Kommentelj, vagy oszd meg velünk gondolataidat Facebook oldalunkon is!