Korunk egyik jellegzetessége, hogy a tömegmédián és a világhálón keresztül mindenki tudomást szerezhet mindenkiről, és egy pillanat műve, hogy az addig külön szálon futó sorsok teljesen váratlanul összegabalyodjanak. Védjegy kiválasztásakor kifejezetten előnyös hosszú távon gondolkodni, de az is kiderült már, hogy ez sem óvhat meg mindentől.

Egyik mulattató példája az efféle bonyodalmaknak a Trump név körüli kontinenseken átívelő kálvária, mely egyúttal azt a kérdést is felveti, hogy maradt-e még olyan Donald Trump amerikai elnökjelölthöz kapcsolódó dolog, melyet ne övezne közéleti vita és a média éber figyelme. Bizonyos értelemben a Trump név (melynek magyar jelentése a jól hangzó „adu”) szintén márkajelzés, melyet a német származású Drumpf család - feltehetően a jobb megítélésre törekedve - eredetileg Amerikába emigrálva vett fel.

Az ügy kapcsán elsőre talán a „Minden publicitás jó” című régi bölcsesség juthat eszünkbe. Joggal feltételezhetjük, hogy a Shenzhen Trump Industries nevű kínai vécégyár eladásaira jó hatással lesz a Trump néven az amerikai politikussal való osztozás. Vagy mégsem?

Forrás: BoredPanda

A Trump név a kínai vécégyáros számára kétélű kard: aligha akadhat reklám, mely rövidebb idő alatt ilyen mértékű nemzetközi ismertséget hozott volna, úgy, hogy közben ez a cégnek egy fillérjébe sem kerül. Érdemes emlékeznünk azonban arra, hogy Donald Trump az utóbbi évek egyik legszélsőségesebb reakciókat kiváltó közéleti figurája.

A reakciókra példaként említhetjük azokat a nagy hévvel tett, színpadias megnyilatkozásokat, miszerint Trump elnöksége esetén az illető azonnal elköltözik Amerikábból, Trump nemes egyszerűséggel való lehitlerezésének divatját, vagy azt az egyetemistát, aki kész volt börtönbe menni azért, hogy (a jelen lévő testőrök garmadája ellenére) megpróbálja megfosztani a politikust a mikrofonjától.

De a nyugati eseményeket kevésbé figyelő kínai fogyasztók esetében valóban van ok aggodalomra? Az eset - mely populáris angol nyelvű hírportálokon minden bizonnyal "Take a dump on Trump" vagy valami hasonló néven futna - komikus jellege miatt a pertől tartó kínai vállalat aggodalmait átérezni, vagy a szóban forgó ügy bármiféle komoly kimenetelét vizionálni nem könnyű.

Forrás: BBC

Donald Trump jelenleg inkább kulturális figura, a kínaiak számára feltehetően mindössze a harsány, megosztó, szókimondó és agresszív fellépésű „őrült” amerikai nagy hagyományra visszatekintő sztereotípiájának legújabb beigazolódása, mint a kínai gazdaság fejlődését fenyegető nagyhatalmú államfő. Mi történik azonban, ha elnöksége alatt az amerikai-kínai viszonyokban hirtelen katasztrofális fordulat áll be? Elképzelhető, hogy a vécécsésze az I. világháború alatt Angliában könyörtelenül üldözött, szerencsétlenségére a német „dachshund” néven meghonosodott tacskó sorsára jut? (Azt hiszem, e megtörtént eset a reklámfogyasztó értelemvezéreltsége mellett eddig elszántan kiállókat is feladásra készteti.)

Trump szempontjából nézve pedig kimondhatjuk, hogy bár racionálisan végiggondolva a vécégyártás lényegében ugyanolyan becsületes, értéket teremtő tevékenység, mint más egyéb szakmák, valószínűleg a folyton mintázatokat kereső, a világ jelenségeit tudattalanul is összekapcsoló emberi elmékben nem ez testesíti meg az elegancia csúcsát. A személyes imázsnak pedig talán sehol nincs olyan sorsdöntő jelentősége, mint a politikai kampány területén.

Forrás: Vanguardia

Ha rosszmájúak vagyunk, érvelhetnénk amellett, hogy stílus tekintetében a két Trump között valóban fennáll valamilyen szintű, nem túl hízelgő hasonlóság. Az évtizedek óta profi beszédeket szavaló, diplomatikusan és végletekig óvatosan fogalmazó, a kifinomultság és a profizmus hatását kelteni próbáló politikusokhoz szoktatott választók egy részének valóban kényelmetlen és jómodorba ütköző Trump számos ismertetőjegye: a zavarba ejtő, az elkészítési módja és az évtizedeken át való makacs viselésének miértje tekintetében szüntelen spekulációra késztető frizurája, természetes/primitív benyomást keltő nyers közvetlensége, a költői magasságokat teljességgel mellőző, legalapfokúbb napi érintkezéseinket idéző megszólalásai. Mindezek feltehetően tudatosan kialakított imázs részét képezik, szándékos elszakadást testesítenek meg a szellemi és erkölcsi felsőbbrendűség érzésétől dagadó mellű politikus mintapéldányától. Azt hiszem, végülis az a kérdés, belefér-e ebbe az is, hogy nevével egy vécémárkával osztozzon. Hogyan fogadja ezt Donald Trump mint elnökjelölt - mellesleg az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere - és politikai tanácsadói?

Elutasítja-e, mint újabb tartalmasnak nem mondható, kifejezetten ellene indított kampányt, vagy épp ellenkezőleg - várható, hogy a műanyag kitűzőkhöz és az autóütközőkre ragasztható matricákhoz hasonlóan a Trump vécécsésze is az amerikaiak politikai állásfoglalását kinyilvánító „segédeszközök” közé avanzsálódik?

E cikk íróját az sem lepné meg, ha az utóbbi esetnek lennénk szemtanúi. Trump és Marco Rubio méretre célozgató szóváltása alapján úgy tűnik, a modern amerikai politikai színházban kevés a tabu: meglehet, hogy Trump előbb adja áldását a WC-re, mint a PC-re.

De mikor áll egy név védelem alatt? Meddig véd a védjegy? Mikor használható egy megnevezés vagy egy grafikai elem? Erről és sok egyébkről olvashatsz közérthetően a Védjeggyel a csúcsra! című könyvben, amely a védjegyek misztikusnak tartott jogterületet könnyedén, érthetően mutatja be.