A védjegy egy nagyon fontos kommunikációs eszköz, s döntő jelentősége lehet cégünk sorsának alakítása során. Bejegyzésünkkel egy kisebb összefoglalását szeretnénk adni a védjegyek jelentésének, funkcióinak és használatának, annak érdekében, hogy az közérthető és remélhetőleg szórakoztató formában jusson el olvasóinkhoz.

A védjegy a jogon belül az iparjogvédelem területének fogalma. Funkcióját tekintve árujelző, amely termékek, szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. Ha úgy tetszik, a védjegyek a kereskedelem útvesztőiben kiutat nem találó utazók térképei lehetnek, melyek megkönnyítik az eligazodást. Egy felhasználónak tehát nem kell számos ismerettel rendelkeznie ahhoz, hogy mindig a számára legmegfelelőbb terméket válassza. Ha egy gyártó terméke megtetszik neki, nem kell még a gyártó nevének megjegyzésével sem bajlódnia: elegendő (általánosítva) a grafikusan ábrázolt védjegyet, képet, márkajelzést szemei elé idézni akkor, mikor legközelebb vásárolni indul.

A védjegy tehát kapcsolatot teremt az áru és a gyártója között, mégpedig a könnyebb felismerhetőség céljából, illetve természetesen azért, hogy védje tulajdonosának piaci helyzetét a konkurens gyártókkal szemben. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a védjegy használata egyben értéket is növel, hiszen igen hatékony versenyeszköz, mely minőségjelző és reklám funkcióval is bír. 

A védjegy tehát elvitathatatlan jelentőséggel bír a cég stratégiai céljait tekintve, illetve az image kialakítása során is. Azonban egy védjegy megalkotásánál számos kritériumnak meg kell felelnünk ahhoz, hogy a magyar, illetve európai szabályozásnak eleget téve lajstromozhatóvá váljon az általunk elképzelt védjegy (angol nevén: trademark). Az, hogy teljes mértékben újdonság legyen, amit alkotunk, szinte lehetetlen, ezért nem is feltétel. Egy egyszerű példával élve tehát annak ellenére, hogy az Apple Inc. logója egy alma, még lehet a mi cégünké is az. 

A titok kulcsa a megkülönböztethetőség, illetve fontos, hogy hasonló védjegy az adott piaci területen ne legyen. Jó példa lehet tehát az Apple és a Sichuan Fangguo Food cég esete, mely utóbbi logója az Apple állítása szerint sérti védjegyüket. (A teljes cikk itt olvasható.) Zhao Yi kínai cége teljes nyugalomban használhatta almás logóját, egészen addig, míg kísérletet nem tett arra, hogy annak alkalmazhatóságát számítástechnikai területekre is kiterjessze. Erre már az Apple is felkapta a fejét, és beperelte az egyébként élelmiszergyártással foglalkozó céget. Hogy a két logó mennyire hasonlít egymásra, azt ki-ki döntse el maga; mindenesetre a per folytatódik, s végkimeneteléről a későbbiekben tudósítunk majd. 

A védjegyekkel formai sajátságai kapcsán fontos azt is megjegyezni, hogy regisztráció útján védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés: így szó, szóösszetétel, szlogen, logó, ábra vagy térbeli alakzat is. A védjegyek formai sokszínűsége tehát adott, mindössze rajtunk múlik, hogyan élünk a jog kínálta lehetőségekkel.

Ha ezen feltételek és csapásvonalak mentén alkotjuk tehát meg védjegyünket, a sikeres regisztráció után az lajstromozásra kerül, ami azt jelenti, hogy kizárólagos jogon lesz használható az adott országban. Szerencsés módon ez a státusz korlátlan ideig fenntartható, ugyanakkor területileg ki is terjeszthető, hiszen egységes európai uniós oltalom megszerzésére is van lehetőség.

A legfontosabb momentumok tehát, ha védjegykészítésre adod a fejedet: 

• egyediség, megkülönböztethetőség

• az adott piaci területen ne legyen hasonló védjegy

• védelem a jog által 

Így már nem is olyan bonyolult!

Tetszett a cikk? Van véleményed? Kommentelj, vagy fejtsd ki véleményedet Facebook oldalunkon is.

Forrás: http://www.szabadalmi.hu/, http://beszeljukmac.com/