Szellemi termékek levédése: alapvető tudnivalók

Az iparjogvédelem eszköztára gazdag, a védjegy csupán az egyik oltalmi forma neve. Az egyes oltalmi formák sok esetben kombinálhatók, vagyis ugyanazon megoldás, versenyeszköz levédése több jogi intézmény által is biztosítható.

Korábban készítettem egy összefoglalót alapvető tudnivalókról, ezt most (kicsit bővítve) itt is megosztom veletek.

Ha egy termék, szolgáltatás vagy csoport stb. (zenekar, egyesület stb.) neve kapcsán kívánunk jogi eszközöket igénybe venni, az igénybe vehető forma a védjegyoltalom. A védjegy tehát a nevet védi, nem magát a terméket.
 
A védjegyoltalom előnyei:
 
- vitás, kiélezett helyzetben erős pozícióból indulunk
- bizonyítási problémák kevésbé akadályozzák a jogérvényesítést
- hosszú ideig érvényes (alapból 10 év)
- nehéz törölni
 
Hátrányai:
 
- a vállalkozás méretétől függően relatíve drága megoldásnak bizonyulhat, főleg ha hozzáadjuk azokat a költségeket, amik akkor merülnek fel, amikor pl. pert indítunk, tehát utánamegyünk annak, aki visszaél a névvel – ez mondjuk minden jogi eszköz jellemzője...
- ha egyszer megpróbáljuk érvényesíteni, csalódást okozhat, hogy milyen lassú, nehézkes a peres eljárás (a költségeiről nem is beszélve) - egy per akár három-négy évig is elhúzódhat, ha az ellenfél felveszi a kesztyűt...
 
Egyéb fontos dolgok a védjegyekkel kapcsolatban:
 
Oltalom csak konkrét árukra és szolgáltatásokra szerezhető, ezeket a bejelentéskor kell pontosan és jól meghatározni. Vagyis nincs olyan, hogy „levédtem egy nevet“, hanem olyan van, hogy pl. pólók tekintetében levédtem. Ha bejelentéskor eléggé előrelátó vagyok, levédem számítógépes játékokra is. Ha nem, akkor lehet, hogy azt a piacot elbuktam.
 
A fenti okokból szakember igénybevétele javasolt. Nem jó úgy kidobni 74.800 Ft-ot illetékre, hogy végül le sem védi az ember azt a piacot, ami neki fontos.
 
Nem lehet minden nevet levédeni. Pl. azt sem, ami már védett (vagy hasonló védett névhez), és azt sem, ami „leíró jellegű“, nincs megkülönböztető képessége. Erről bővebben az alább jelzett honlapokon van szó.
 
„Kereskedelmi név“: nem igazán jogi fogalom, inkább üzleti. Ha valaki nem védi le a nevét védjegyként, attól még fűződhetnek bizonyos jog által is biztosított igényei a névhez, de ez kevésbé egyértelmű terület. Mindenesetre ilyenkor szóba jöhet a polgári jog által biztosított névhez fűződő jog (ami nem véd termékeket!) és szóba jöhet a versenyjog által biztosított jog, melyet a vonatkozó törvény tilalom formájában határoz meg, ez a tisztességtelen verseny tilalma. Ezek olyan igények, amit bíróság elé lehet vinni, de ha nincs védjegyünk, akkor a bizonyítási teher minket terhel, igazolnunk kell azt, hogy tényleg használjuk, és a használat elér egy bizonyos szintet (intenzitás, földrajzi terjedelem, forgalom).
 
Domain: attól, hogy regisztráltuk, a név nem lesz védett. Ha használjuk, lehet belőle kereskedelmi név, de a legbiztosabb levédeni védjegyként.
 
Cégnév: önmagában nem sokat ér. Sajnos a bíróságokon sok az aktakukac, akik hasra esnek egy cégjegyzék láttán, és minden adu ásznak tekintik a vitás ügyekben, pedig több olyan LB jogeset is van, ami kimondja: nem a cégjegyzék, hanem a cég tényleges tevékenysége és ismertsége számít. A cégnév alapján egyébként a fentebb említett oltalom jön létre: a polgári jog által biztosított névhez fűződő jog.
 
Az önkéntes műnyilvántartás valóban hasznos dolog, de ezzel kapcsolatban is érdemes ismerni a gyakorlatot, illetve a jogi hátteret. Amit ide beadunk, annál nem kell bizonyítani, hogy tőlünk származik – ez az előnye. Ez önmagában azonban semmilyen jogcímet nem jelent oltalomra. Az oltalom jogcíme a szerzői jog, tehát annak szabályai alapján lehetnek igényeim, ha koppintják a tőlem származó műveket. Mivel ez is polgári peres útra tartozik, ennek érvényesítésekor megint csak fontos az idő és költségtényező, ahogy a védjegyeknél. Még fontosabb azonban, hogy a szerzői jog csak bizonyos dolgokat véd: az olyan szerzői műveket, amik megütik az eredetiség és egyéni jelleg bizonyos szintjét. Ha pl. egy honlapot nézünk, az nem feltétlenül éri el a szerzői mű szintjét, ahogy az ott található szövegek sem. Ugyanez igaz a szoftverekre is. "Ötletek" pedig semmilyen módon nem védhetők. "Termékek" néha igen, de ez sok mindentől függ...
 
Eljárás, műszaki megoldás, termék szerkezete vagy külső megjelenése: nem védjeggyel, hanem szabadalommal vagy valamilyen mintaoltalommal védhető. Más a szabályozás logikája, meghaladja a fórum kereteit.
 
Elég jó összefoglaló van az egyes oltalmi formákról az alábbi helyeken:

http://www.vedjegyportal.hu/domain-levedese

B.M.

Kapu felújítás: kapu.farestaurator.hu