A védjegyoltalom ”elhasználódása” a közösségi jogban és a parallelimport

Magyar szempontból igen fontos ítélet született az Európai Bíróság előtt 2012. február 16-án. Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben a közösségi formatervezési minták bitorlásának jogi hátterét vizsgálta.
A formatervezési mintaoltalmi jog két fő jogot foglal magában: mások eltiltásának jogát, valamint a minta használatának a jogát. Kérdés, hogy az utóbbi (a minta használatának a joga) feltétlen, avagy korlátozza-e azt mások joga. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott: ha valaki lényegében más formatervezési mintáját hasznosítja, akkor nem számít, hogy későbbi elsőbbséggel maga a bitorló is szerzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a saját termékére, mert „a minta harmadik személyek általi hasznosításának megtiltására vonatkozó jog kiterjed valamennyi olyan harmadik személyre, aki olyan mintát hasznosít, amely a tájékozott használóra nem tesz eltérő összbenyomást, beleértve azt a harmadik személyt is, aki valamely később lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultja” (52. pont).
Múlt héten Jeremy Lin a papírmunka végére érve levédette a nevéből eredő "Linsanity" kifejezést (insanity – őrület, célozva ezzel a játékos nemrégiben produkált hihetetlen eredményeire). De ha a saját nevét is magának szeretné - védjegy formájában -, akkor az valószínűleg nem fog ilyen egyszerűen menni. Ahogy nemrégiben kiderült ugyanis, egy kínai cég már több mint egy éve levédette a kosárlabdázó nevét (Reuters).
A logó minden márka alapvető, és egyik legfontosabb eszköze. Így cégek milliói pénzt és időt nem sajnálva igyekeznek ezért mindent megtenni, és olyan logót, védjegyet kitalálni, melyre a fogyasztó emlékezni képes. Amikor ugyanis megpillantunk egy logót, egy képet, akkor az különböző gondolatokat és érzelmeket vált ki belőlünk, és egy vezető cég számára nagyon fontos, hogy ezeket tudatosan alakítsa bennünk.
Egy svéd grafikus, Viktor Hertz összerakott azonban egy vicces sorozatot, melynek az „őszinte logók” címet adta. Ezzel azt próbálta megmutatni, hogy az emberek valójában mit gondolnak egy adott márkáról, illetve azt, hogy egy adott márka mit ad valójában a fogyasztóinak.
Ha nem ugrálok, jön az ACTA? Vagy csak nem csinálok majmot magamból? Az alábbiakban mindenki megkapja a magáét, aki a szerzői jog körüli vitákban érintett: a kritikusok, a jogalkotó és az internetező társadalom is. Meg akik pattognak.
A Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) élénk tüntetéseket váltott ki hazánkban és Európa szerte. Németország már visszalépett. Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Lehet-e meccset nézni egy kocsmában jogsértés nélkül? Megfordítható-e a döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? Mikor lesz az ACTA ad acta?