Az ACTA-akta III.: Fogalmi zavarelhárítás
Ha nem ugrálok, jön az ACTA? Vagy csak nem csinálok majmot magamból? Az alábbiakban mindenki megkapja a magáét, aki a szerzői jog körüli vitákban érintett: a kritikusok, a jogalkotó és az internetező társadalom is. Meg akik pattognak.
Ha valaki még csak a médián át érkező híreken keresztül találkozott az ACTÁ-val, annak feltétlenül érdemes megismerkednie magával az egyezménnyel is, mielőtt véleményt alkot. Az egyezményt az SZTNH elérhetővé tette honlapjáról magyar nyelven is, és egyáltalán nem hosszú (összehasonlítva pl. a TRIPS egyezménnyel). A Hivatal a leggyakoribb kérdések kapcsán egy rövid kommentárt is közzétett, ezzel is érdemes megismerkedni.
Érdemes kiemelni, hogy az ACTA nem csak szerzői jogi szabályozást tartalmaz: a szellemi tulajdon más formáira is vonatkozik (elsősorban védjegyekre). A cél a hatékony jogérvényesítés biztosítása, és e tekintetben sok olyan eljárásjogi intézményről rendelkezik az egyezmény, mely valóban fontos a szellemi alkotások jogosultjainak. A jogsérelmek orvoslására elméletileg elsősorban a polgári jog eszközei szolgálnának (laikusoknak: a bitorlót perelve lehetne elvileg a pénzt behajtani, ami a jogosultat illeti). Ez a rendszer olyan okokból nem hatékony Magyarországon, ami teljesen független a szerzői jogot övező vitáktól: egyrészt hiába perel a jogosult, ha eltűnik az alperes cég a per végére, másrészt kétszer is meggondolja bárki, hogy megindítsa-e a pert, mivel a magyar bíróságok túlterheltsége miatt a pereskedés évekig tart. Egyébként épp ezek az okok terelik a szerzői jogi jogosultakat a büntetőjogi eszközök felé.
Az egyezmény legkritikusabb-legkritizáltabb része a büntetőjogi eszközökre vonatkozó rövidke 4. szakasz (23-27. cikk). Most ugrik a majom a vízbe. Ha a magyar büntetőjog tényleg csak az ACTA által meghatározott körben („kereskedelmi mértékű” bitorlás, ld. 23. cikk) szankcionálná a jogsértéseket, az valójában enyhítést (dekriminalizálást) jelentene a jelenlegi szabályokhoz képest. Jelenleg a Btk. 329/A. § ugyanis megelégszik azzal, hogy a jogsértés „vagyoni hátrányt okoz”. Ha ez megvalósul, elvileg már bűncselekményről beszélünk, és ezért lehetne elvileg büntetőeljárást indítani kb. 1 millió magyar internetező ellen is. A jogalkalmazás ugyanis vagyoni hátránynak tekinti azt, hogy a felhasználó nem fizeti ki a szerzői mű megvásárlásával normál esetben felmerülő díjat, vagyis nem fizeti meg a letöltött CD/DVD árát.
Érthetőbben: nem kellene az egyezmény ellen tüntetni, elég lenne a magyar jogalkotó elleni (a magyar jogalkotóhoz szóló) demonstráció, mivel a magyar országgyűlés elvileg akár már holnaptól megszüntethetné a „nem kereskedelmi mértékű” jogsértések büntetőjogi üldözését. (A tervezett büntetőjogi módosítások között jelenleg [2012 február] szerepel is, hogy a 100 ezer Ft-os limit alatt nem bűncselekmény, hanem szabálysértés lesz csak megállapítható. Kérdés, hogy a parlament elfogadja-e.)
Azt is érdemes tudni, hogy a TRIPS egyezmény a szerzői jog esetében ugyanúgy csak a „kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás” esetére írta elő a büntetőjogi szankciókat, ahogy az ACTA, szóval nem sok változott e tekintetben. (Ha valaki nagy hirtelenjében nem tudná, hova nyúljon a TRIPS egyezmény után, annak eláruljuk: 1998. évi IX. törvény – elérhető az Interneten…)
((Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvényben található „MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL” című dokumentum [1. C) Melléklet] szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló III. Része tárgyalja a büntetőjogi rendelkezések kérdését [61. Cikk].))
A HENT honlapját támadni, meghekkelni „nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”, de azért azt is jó tudni, hogy a HENT honlapján a sok propagandaanyag mellett értelmes dolgok is vannak. Például az a 2010-es OKRI kutatás, amely kerek perec kimutatja, hogy milyen problémákkal és visszásságokkal zajlik a büntetőjogi jogalkalmazás idehaza, és több előremutató javaslatot is tesz. Nagyjából ez az egyetlen olyan anyag a témában, mely szakmailag megalapozott, és nem csak előítéletek és lobbi-érdekek mentén érvel. Kár, hogy senki nem foglalkozik vele…
((A HENT honlapján 2014-ben épp itt érhetők el a cikkben alább feltüntetett elemzések:
>http://www.hamisitasellen.hu/2010/09/az-orszagos-kriminologiai-intezet-kutatasa-a-szellemi-tulajdonjogokat-serto-buncselekmenyekrol/
>HENT dokumentumtár))
http://www.hamisitasellen.hu/hu/letoltheto-anyagok
http://www.hamisitasellen.hu/hu/system/files/HENT_OKRI_empirikus_kutatas.pdf
http://www.hamisitasellen.hu/hu/system/files/Kriminalstatisztikai_elemzes.pdf
http://www.hamisitasellen.hu/hu/system/files/OKRI_kutatasi_osszefoglalo_201012.pdf
Remélve, hogy valaki felfigyel majd rá valamelyik minisztériumban, az alábbiakban idézem a tanulmány azon részét, mely a több hónapos munka során levont következtetéseket szedi sorba:
„Kutatásunk mindenképpen úttörőnek tekinthető abban a tekintetben, hogy a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények kérdéskörének vizsgálatára, ilyen nagyszabású empirikus elemzés alapján, hazánkban még nem volt példa. Kétségtelen, hogy a digitális - információs forradalom teljesen új kihívások elé állította a szerzői jog területét is, amely minden korábbinál sérülékenyebb lett. Az információ és a kommunikáció világának teljes átrendeződése paradigmaváltást tett szükségessé, amely felgyorsította a jogágak közötti éles határvonalak egyébként is észlelhető elmosódását, jelesül a magánjog és a büntetőjog közeledését.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az új értelmezési keretben sem várhatjuk a büntetőjogtól lehetőségeinek, ultima ratio szerepének átlépését, elsődleges célnak a megelőzést kell tartani. Nem megfelelő az a szabályozás, amely a társadalom nagy részét – különösen a fiatalabb generációkat – Damoklesz kardját fejük fölött lóbálva kriminalizálja, amely szinte korlátlan számú lehetőséget teremt alkalom adtán bűncselekmények „kreálására”, a statisztikai szemlélet kiszolgálására.
A megoldást a széleskörű fenyegetés helyett az üzletszerű, szervezett jellegű cselekmények intenzívebb üldözésében látjuk. A HENT, és egyes jogvédő szervezetek a jogpropaganda megfelelő eszközeit alkalmazzák kommunikációs kampány- és programsorozataikkal (honlapokon egyszerű, közérthető felvilágosítások, roadshowkon történő részvétel stb.).
Emellett azonban szükséges lenne az általános iskolai informatika órák tananyagába beépíteni a szellemitulajdon-védelmi ismereteket, amely a gyakorlatban egyáltalán nem valósul meg, a jövő nemzedéke semmilyen felvilágosítást nem kap, különösen az internet útján elkövethető jogsértésekről.
[…]
Javaslataink:
1. A jogalkalmazók kriminalisztikai – elsősorban informatikai – ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a jogalkalmazási gyakorlat egységesítéséhez.
[…]
6. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üzletszerű elkövetés kivételével a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátrány esetén ne minősüljön bűncselekménynek, csupán szabálysértésnek.
7. A jogi személy tevékenysége körében elkövetett bűncselekmények esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés alkalmazási lehetőségének vizsgálata pénzbírság és a jogi személy tevékenységének korlátozhatósága tekintetében.
8. A terjesztéssel megvalósuló bűncselekményekkel kapcsolatosan szükséges lenne a joggyakorlat egységesítése az üzletszerűség megállapíthatóságát illetően, ugyanakkor a jogszabályi változások miatt szükséges lehet a gyakran hivatkozott bírósági határozatok felülvizsgálatára. […]”
(ld.: A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények vizsgálata – empirikus elemzés; KÁRMÁN- MÉSZÁROS-NAGY-SZABÓ)
És amit nem lehet kihagyni: ha az SZTNH elé szervezne újabb demonstrációt valaki, nem árt, ha tudja, hogy szombaton senki nincs a Hivatal épületében, ott csak hétköznap dolgoznak…
"Ha nem ugrálsz, jön az ACTA, hopp, hopp, hopp!". Nos, az ACTA olyan, mint a bíró okos lánya a népmesében: hozott is valamit, meg nem is.
És aki nem ugrál, az nem kispesti. Hopp, hopp, hopp…
Bede Máté