A védjegy a fontos, vagy az, hogy ne török krumplit áruljanak székely pityóka helyett a székelyföldi boltokban?

A válasz sejthető. Mindenesetre az a törekvés, hogy a székelyföldi vásárló a székelyföldi termelők által előállított minőségi termékét vegye meg, és ne bánáti száraztésztát, bákói lisztet, vagy máramarosi tejfölt, nem újkeletű törekvés.

Egy spanyol kereskedelmi bíróság a közösségi védjegybíróság jogkörében eljárva nemrégen úgy határozott, hogy a Barcelonában található „Buda Restaurant” bitorolja a híres párizsi Buddha Bar nevű vendéglátóegység tulajdonosának közösségi védjegyeit, és rekordösszegű, mintegy 117 millió forintnak megfelelő kártérítést köteles megfizetni a francia cégnek. A franciáknak két szóvédjegye van: „Buda Bar” és „Buddha Bar”, ezeket sértette meg a spanyol étterem azáltal, hogy a „BUDDHA BARCELONA” és a „BUDA BARCELONA” megjelöléseket, illetve Buddha (a vallásalapító és vallási szimbólum, spanyolul: „Buda”) képét használta megkülönböztető jelzőként. Ugyancsak jogsértőnek minősítették azt, hogy a spanyol cég a „budarestaurante.com” domaint használta.

Egy nemrégiben, a párizsi Operában rendezett konferencián az Ipsos, a HEC Paris és az International Luxury Business Association mutatták be egy tanulmány eredményeit, amelyet a Chicago-i Egyetem diákjai készítettek a luxustermékek logóméretével kapcsolatban. Bár könnyelműségnek tűnhet egy ilyen témát diákokra bízni, az eredmények érdekesnek bizonyultak, vagy legalábbis jó beszédtémával szolgálnak azok számára, akik szeretnek eredeti témáikkal kitűnni egy társaságban.

Múlt héten meglepő híradást hallhattunk a dél-afrikai futball VB-ről, aminek ráadásul nem sok köze volt a focihoz. Nem arról volt ugyanis szó, hogy valamelyik favorit csapat kiesett, vagy egy kisebb csapatnak sikerült nyerni, hanem arról, hogy fiatal lányok egy csoportját kidobták az egyik stadionból, kettőjüket pedig le is tartóztatták. Mindez a Dánia-Hollandia meccs alatt történt. Hogy miért? A Bavaria márka engedély nélküli reklámozásáért.