A Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) élénk tüntetéseket váltott ki hazánkban és Európa szerte. Németország már visszalépett. Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Lehet-e meccset nézni egy kocsmában jogsértés nélkül? Megfordítható-e a döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? Mikor lesz az ACTA ad acta?

- Kovács Miklós professzor? Elő kell állítsam. Remélem, nem kell megbilincselnem!
- De hisz nem követtem el semmit!
- Aztat majd az igazságszolgáltatás kideríti. Fiúk, hozzátok laptopot és az összes számítógépet!

- Jól aludt Professzor úr?
- Kicsit hideg és kemény volt a priccs, mivel vádolnak?
- Btk. 329. §, szerzői jog megsértése. Egy portálon eladásra kínálta fel laptopját, amelyre egy Miki egeret rajzolt.
- Az nem is Miki egér volt, hanem egy régi filmfelvevőt rajzoltam oda. Én is Miki vagyok és szeretek filmezni. Sőt, azt a laptopot már el is adtam. Őrmester úr látta a rajzot?
- Én nem, de az ügyvéd, aki feljelentette magát, látta. Lefoglaljuk a maga számítógépeit, találunk-e jogsértő anyagot rajta, remélem minden cikkénél ott lesz az irodalomjegyzék! A bolgárok most ezt nagyon figyelik.
- De hisz akkor nem tudom a munkámat végezni. Ráadásul szerzői jogsértést se követtem el, az nem is Miki egér volt!
- Kérem szépen, én csak a munkámat végzem, a NAV szerint maga jogsértést követett el, mi eszerint járunk el.

Csak remélhetjük, hogy a fenti párbeszéd a fantázia szülötte marad. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az ACTA-hoz (Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás) való gyors csatlakozással a szocialisták internacionalista igazodási kényszerének hibájába esik a kormányzat. A ratifikációhoz legalább hat állam törvénykezési szervének jóváhagyása szükséges, nem biztos, hogy a magyaroknak kell ebben élen járnia.

Talán nem véletlen, hogy az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményben tiltakozik az ACTA elhamarkodott bevezetése ellen. Az IVSZ szerint az iparági innovációt is hátráltatja az ACTA ratifikálása. A fejlesztési tevékenységet végző „start up” vállalkozások szerzői jogilag sokszor tisztázatlan tevékenységet végeznek. Nehezményezi az IVSZ, hogy a közvetítő szolgáltatók számára szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel.
 

Bár a felügyelő hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) bizonyára mindent megtesz a korrekt szabályozás érdekében, és véleménye szerint nem szükséges a magyar szabályozás szigorítása, valamint nem cél a szerzői jog további kriminalizálása; kérdés, hogy akkor egyáltalán miért van szükség a gyors magyar ratifikációra. Mindenesetre az ACTA ellen civil összefogás bontakozott ki Európa szerte, és a tüntetések Magyarországot sem kerülték el. Magyarország korábban már csatlakozott egy olyan, 1998-ban kihirdetett egyezményhez, a „TRIPS Megállapodáshoz”, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem összefüggő kérdéseit szabályozza és kriminalizálja az ezzel összefüggő bitorlásokat.
 

Mit is akar az ACTA? Célja egy olyan egyezmény létrehozása, amely sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog jogosultjai számára. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg az USA kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a „Digital Millenium Copyright Act” világméretű változatának létrehozása lett volna. 2012. január 26-án Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget tagállamaival együtt (kivétel: Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország), melyeknek együttműködése azért volt nélkülözhetetlen, mert a megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint a büntető politika (tekintettel a hamisításra és a kalózkodásra), amely nemzeti hatáskörbe tartozik. Az aláírás elleni német kifogás akkor még csak formai volt.
 

Németország immár teljesen kihátrált a ratifikálás alól, mint azt a német igazságügyi miniszter kijelentette: „A kormány elutasítja az internet-hozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök.” Németországhoz már Lettország, Bulgária, Lengyelország és Csehország is csatlakozott.
 

Úgy vélem, hogy az ACTA-val kapcsolatos problémakört ketté kell választani. A regisztrált oltalmak (szabadalom, védjegy, használati minta, regisztrált formatervezési oltalom) alá eső hamisítás elleni fellépés könnyebben körülhatárolható, hiszen van egy hatósági lajstrom, amelyből szakember ellenőrizheti a jogsértést. Szakember alatt itt szabadalmi ügyvivőt, szakjogászt értek, és nem őrmester vagy százados urat. Ugyanakkor még regisztrált jogok esetében is igen nehéz lehet az összevetés, ha nem szolgai másolásról, hanem csupán összetéveszthetőségről vagy hasonló műszaki jellemzőkről van szó. Regisztrált oltalmak esetén megvan ugyanakkor az önvédelmi lehetőség is, saját regisztrált jog igénylésével. Az ezekkel kapcsolatos jogvédelem ACTA általi kiszélesítése nem okoz különösebb problémákat. Mindenesetre e jogoknál az időtartam általában ésszerűen korlátozott, a szerző (feltaláló, jogosult) pedig díjat fizet a kizárólagos jogokért.
 

A nem regisztrált oltalmak, így a szerzői jog területén a büntetőjoggal való laikus élés vagy visszaélés (mindkettő gyakorlati tapasztalat) a bevezető párbeszédben vázolt szituációkhoz vezethet, akár ACTA nélkül is. Nagy szakértelmet igénylő feladat, és tág teret ad a pro és kontra érveknek annak eldöntése, hogy egy adott mű megvalósít-e szerzői jogi jogsértést vagy sem. Még az illetékes bíróság is szakértői testülethez fordul vitás ügyben, nem várható el ezek megítélése a jogos vagy téves meghurcolást végrehajtó bűnüldöző szervektől. A büntetőjogi szankciók kiterjesztése nem indokolt.
 

Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szüntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget, így olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban.
 

Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében). Tény, hogy az ACTA nem ír elő mindent részletesen, és sok esetben csak keretet és lehetőséget ad a szigorúbb fellépésre (még feltehetőleg nincsenek ilyen magyar tervek), de nem tudhatjuk, hogy a jövőben épp melyik vezető tisztviselőnek lesz kedve élni e lehetőséggel.
 

A szerzői jog még egy önmagában nyilvános és szerzői jog alá nem tartozó sportközvetítésre is rányomja a bélyegét, amint arra a közelmúltban rámutatott az Európai Bíróság. Hiába közvetítethetne egy vendéglő egy futballmérkőzést a televízión, az ott látható grafikák, felvezető zenék, nyitó képsorok, összefoglalók már szerzői jog alá tartoznak, és ezeknek a nyilvánosság felé (azaz a vendéglő közönsége felé) való engedély nélküli közvetítése szerzői jogot sért.
 

A mai internetes társadalom okkal háborodik fel azon, hogy egy-egy botcsinálta karaktersorozat – nevezzük szerzői műnek – fiatal szerző esetén akár 150 évig (a szerző halála után 70 évig) a büntetőjog eszközeivel is védett, anélkül, hogy az abból hasznot húzó szerző vagy a még nagyobb hasznot húzó szerzői jogi szervezetek bármilyen ellenszolgáltatást nyújtanának. Egy mű egyébként akkor is szerzői joggal védett, ha semmiféle esztétikai élményt nem nyújt. Hasonló a helyzet egy szoftver esetében. Mit is kezdjen a szoftver többnyire fiatal szerzője a halála után 70 évig tartó kizárólagos joggal, amikor műve két év múlva már talán el is avult?
 

Sem az ACTA, sem a jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem ad megfelelő választ a szoftverszerzők oltalmi igényére. Szabadalmaztatni szoftvert közvetlenül nem lehet, csak, mint egy világszinten új műszaki megoldás (az USA-ban műszaki vagy üzleti megoldás) részeként kerülhet oltalom alá. A szabadalmaztatás amúgy is költséges, négy-öt évig eltartó folyamat. A törvény erejénél fogva védelmet nyújtó szerzői jognál pedig a szoftver csupán mint sajátos karaktersorozat van védve, amivel túl sokra nem megy a szoftverszerző.
 

Szükség lenne egy regisztrált oltalom alá eső szoftvervédelemre, amely – például kétszer 3 év időtartamra – szerény díj ellenében a szerzői jognál hatékonyabb védelmet nyújtana a szerzőnek a konkrét megoldásra. Ezzel a szoftverszerzők és a társadalom is jobban járna.
 

A nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás amúgy is komolyabb hatástanulmányt és nemzeti felkészülést kívánna. A közelmúltban élenjáróként csatlakoztunk az egységes EU szabadalom létrehozását kezdeményező megerősítő együttműködéshez (EU tagállamok, Olaszország és Spanyolország kivételével). Eszerint – előreláthatólag legkésőbb 2014-től – az európai szabadalmak érvényesítése során 25 országot egy csomagban, egyszerre kapunk meg. Tény, hogy a magyar elnökség alatt nemigen lehetett kitérni ezen valóban előremutató egyezmény alól, azonban ennek hatásait még nem gondolták végig az arra hivatottak, és feltehetőleg szokás szerint csak a hatályba lépés után fognak kapkodni. Az egyezmény előnyösen érinti azt a százas nagyságrendű magyar találmányt, amelyet az Európai Unióban kívánnak védeni.

Ugyanakkor érthetőbbre fordítva az egyezmény hatását: a jövőben minden német szabadalomhoz ajándékba adnak egy magyart. Az európai szabadalmakat ugyanis Németországban szinte mindig érvényesítették, nyilván ezután is kívánatos lesz ez a piac. Németország mellett ott van még 24 ország, köztünk hazánk, amely most már a csomag része lesz, így évente ötvenezres nagyságrendben lesznek Magyarországon hatályos európai szabadalmak. A szabadalmak általában nagyobb kört védenek, mint a ténylegesen alkalmazott találmány területe. E szabadalmak túlnyomó része csak angolul lesz olvasható. Mindebből következően a magyar fejlesztők lépten nyomon bele fognak ütközni olyan jogi korlátokba, amelyek elhárításához szabadalmi ügyvivő szakember lesz szükséges. Ez meg fogja növelni a magyar fejlesztők költségeit, és jogi konfliktusokat fog generálni. Száz szabadalmas előnye áll szemben az ötvenezerrel, legalábbis a mi országunkban (Németországban fordított az arány). Önmagában nem lenne baj a megállapodással, ha időben felkészülne az ország többek között szakemberképzéssel, tájékoztatással, azonban sajnos ehhez már most is rövid az idő, és a döntéshozók közül eddig senki nem gondolt a következményekre.
 

Az EU szabadalom kapcsán láthatjuk, hogy a döntéshozók sokszor a hatások mérlegelése nélkül döntenek. Fokozottan igaz lehet ez az ACTA-ra. Az internetes társadalmat nem lehet laikus hőbörgőknek kikiáltani, és feláldozni mindent a szerzői jog haszonélvezőinek oltárán. Ugyanakkor a ló másik oldalára sem szabad átesni, az egyensúly megtartására e téren is szükség van. A döntéshozóknak célszerű lenne megfontolnia az IVSZ mértéktartó felhívását, és döntésük következményeit; és el kéne halasztani a ratifikálást, illetve az ebből fakadó további törvénymódosításokat. Ha a németek megtehetik, akkor mi is megtehetjük: legyen az ACTA „ad acta”.
 

Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda ügyvezetője

Forrás: http://www.szerzoijog.com/acta_velemeny