Hova tűntek a legjobb magyar csokoládék?

tibicsoki.jpgKerek csokoládé, szögletes csokoládé, hosszú csokoládé, rövid csokoládé, gömbölyű csokoládé, lapos csokoládé, tömör csokoládé, lyukas csokoládé, csomagolt csokoládé, meztelen csokoládé, egész csokoládé, megkezdett csokoládé, édes csokoládé, keserű csokoládé, csöves csokoládé… - fújná tovább Csukás István hőse, Gombóc Artúr, aki a világon mindennél jobban szereti a csokoládét. Nem csoda, hisz Magyarország csokoládé és édesség készítésében az élvonalban járt.

Valóban felvásárolták az összes hazai márkánk gyártási jogát a külföldi érdekeltségű vállalatok? Maradt a régi, méltán híres csokoládéiparból valami igazán magyar?

A kezdetben „vegykémárunak” minősülő csokoládét olasz bevándorlók állították elő a 18. században magyar területeken. Gyógyszerészek, majd cukorművesek készítették el az ínyencségeket. „Cukrász” szavunkat gróf Széchényi István írta le először 1830-ban. A csokoládé meghonosítását mégis két neves cukrásznak köszönhetjük.

KépI.Gerbeaud cukrászda Budapesten.jpg

Gerbeaud Emil, svájci származású mester, 1884-ben költözött Budapestre, és betársult a már meglévő cukorkaüzemhez a Vörösmarty téren. Először párosította az alkoholt a csokoládéval, így született meg a konyakos meggy. Neki tulajdonítjuk a csokoládé drazsét és a macskanyelvet is. Stühmer Frigyes Hamburgból érkezett az országba, 1868-ban csokoládégyárat alapított Budapesten. Külön a miniszterelnök engedélyével védjegyébe beleszőhette a magyar címert. Kivételes csomagolásait és dobozait iparművészekkel terveztette.

Az első világháború után virágzásnak indult az ipar, rendkívüli mértékben megszaporodtak a csokoládégyárak. Ez a lendület egészen az államosításokig kitartott. Utána a legnagyobb gyárakat egybeolvasztotta a Magyar Édesipari Vállalat, mely az egyetlen párt kénye-kedve szerint helyezte át az egyes édességek gyártását. Így a márkatulajdonosok és utódjaik megállapítása ma már roppant nehézkes. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a csokoládégyárak privatizációjára. A tőkével rendelkező, külföldi befektetőket nehéz lett volna megakadályozni a számukra jutányos árú felvásárlási folyamatban. A magyar államnak azonban volt egy becsülendő kikötése, miszerint a négy nagy budapesti intézményt (Budapesti Édesipari Vállalat: Csemege, Duna, Zamat és BuCsok) együttesen kell megvásárolni. A vállalatok egykori dolgozóinak és hozzátartozóinak köszönhetően tovább él a legenda az egykori csokoládé illattal telített utcákról, a vágóhíd utcai csokoládégyárról, a mellette működő „diszkontról”.

Eltulajdonították vagy megmentették márkáinkat? Kik tartoztak a felvásárlók közé?

Kezdjük rögtön egy német céggel, a Stollwerckkel. Már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is rendelkeztek gyárral a Stollwerck testvérek, Pozsonyban. Bár a harmincas években kivonultak a magyar piacról, az államosítások során elsőként csaptak le a budapesti édességeinkre. Különböző fórumokon olvashatunk arról, hogy az ott dolgozóknak valódi csalódást jelentett a régi, de jól működő gépek lecserélése, a kézi készítésű elemek kiiktatása, valamint a csokoládémassza is immár Németországból érkezett. Pozitívumként megemlíthetjük a vállalat magyarországi beruházásait, mely több száz embernek biztosított munkát egészen az elkerülhetetlen értékesítésig. A németek kudarcát a rövid ideig jelenlévő United Biscuit (brit vállalat) követte. A Danone csokoládé érdekeltsége Magyarországon kérészéletűnek bizonyult.

A legnagyobbak közé jelenleg a Nestlé Hungária Kft. tartozik. A svájci központú világmárkában a magyar vásárlók is bíznak. Legfőbb alapelvei közé sorolja az innovációt, a hosszú távú megoldásokat, a legjobb minőséget. Már a 20. század eleje óta jelen van csecsemő- és egyedülálló, sűrített tápszereivel a magyar piacon.

Kép II. Nestle termékei.JPG

De miért is gondoljuk, hogy ezek a vállalatok orvul bitorolják márkáinkat, vagy azok tönkretételén fáradoznak? A Nestlé 1991-ben megvette a szerencsi és a hozzátartozó diósgyőri gyárakat. Mintegy két évtizede sikeresen üzemelteti mindkettőt. Az utóbbiban gyártják a Nestlé üreges csokoládéfiguráit, egyedül a világon. Voltak termékek, amelyek lekerültek a palettáról, ám a cég továbbra is gyártja:

  • a Boci csokit, mely kezdetben Szerencsi Tej-ként volt ismert;
  • a Balaton szeletet, melynek nem sok köze van a magyar tengerhez;
  • a szerencsi „cica” kakaót, mely a kezdetek óta védjegyévé vált a Stühmer alapítású gyárnak.

Sőt, kooperációs partnere az 1996-ban alakult Szerencsi Bonbon Kft.-nek. A környékbeliek nagy örömére ők kézzel készítik a konyakos meggyet, így tovább éltetik a hagyományokat. A másik nagy befektető a Kraft Foods Hungária Kft. leányvállalat, mely ma már a Győri Keksz termékeitől kezdve, a Sport szeleten át (melyet az 1953-as focimániának köszönhetően szabadalmaztattak), a Piros mogyorósig magánál tudhatja a gyártási jogokat.

A kézi készítésű, minőségi csokinak még nem járt le az ideje, szerencsére egyre többen választanak tudatosan a magyar ízek gyarapodó választékából. A régi csokimárkákból nem maradt fenn mindegyik, ám a méltán híres magyar csokiipar napjainkban felvirágzóban van. Lássuk a magyar tulajdonú gyárakat!

A Vágóhíd utca 20. szám alatt most is készülnek a régi kedvencek. Bonbonetti Choco Kft. kínálatába tartoznak az elegáns csomagolású Cherry Queen desszertek, s természetesen az elmaradhatatlan Tibi csoki. 1942-ben szabadalmaztatott „nemcsak a mama kedvence”, ma már „nemcsak a gyerekek kedvence” többféle ízben kapható, táblás édesség.

2004-ben új vállalkozás indult Csóll Péternek köszönhetően, Eger vonzáskörzetében. A manufakturális, családi jellegű üzem a Stühmer védjegy megvásárlásával, többféle nosztalgia csokit gyárt, úgy mint Korfu szelet vagy Melódia. A felsorolásból kihagyhatatlan a Szamos Marcipán, a pilisvörösvári gyár inkább marcipán termékeiről ismert (elsősorban rózsájáról), de bonbon és csokoládé kínálatával is elkápráztatja az ínyenceket.

Kép VI. Szamos, ChocoMe.JPG

Manapság egyre-másra nyílnak az újabb kézműves csokoládéműhelyek. Így indult az egyik leginnovatívabb cég is: a 2010-es ötlet megvalósítása Mészáros Gábornak köszönhető. A ChocoMe interaktív weboldala lehetőséget nyújt a számunkra tökéletes csokoládé megalkotására. Az alapanyagok egyedi párosításával több millió csokoládévariáció lehetséges.

S a folytatás akár 2013 tavaszán eljöhet: Úriban épül az Első Magyar Édesipari Klaszter, amely Magyarország legújabb csokigyára lesz. Több csokoládégyártó összefogásával valósulhat meg a nagyszabású projekt.

A hazai márkák kaphatóak. Minőségi magyar csokoládé létezik. Már csak a vásárlón múlik, mit választ a polcról.

Paksi Julianna
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

www.szabadalmi.hu