Módosult a védjegytörvény

2011. január 1-jétől módosult a védjegytörvény, vagyis a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. A módosításokat arra tekintettel vezették be, hogy egyébként is át kellett írni a törvényt, mert a Szabadalmi Hivatal neve megváltozott: 2011-től a nyilvántartó hatóság neve Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Ezen túlmenően azonban történtek apróbb változtatások az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokban is, ezek közül a fontosabbakat röviden elemezzük, illetve szemléltetjük a védjegytörvény korrektúrázott szövegének segítségével.
 
A nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárás annyiban módosul, hogy a védjegyoltalom megadásáról a jövőben írásbeli értesítést küld a Hivatal, vagyis megszűnik a bizonytalanság, e hatósági aktus alapján meg lehet majd állapítani, sikerült-e a nemzetközi védjegy bejegyzése vagy sem [Vt. 76/P. §, 116/K. § ]. (Korábban a törvény alapján létrejött az oltalom, de erről nem értesítették a jogosultat, sem a WIPO-t.)
 
A védjegyoltalom megszűnése a jövőben kérhető visszaható hatállyal is, ha a védjegy megtévesztővé vált, elveszítette megkülönböztető képességét, vagy a jogosult nem használta a védjegyet [Vt. 30. §]. Ha pl. a védjegyet kilenc éve lajstromozták, akkor az oltalom törlését négy évre visszamenőleg is lehet kérni tehát, ha nem használták.
 
Az érdemi vizsgálat során a Hivatal a késedelmesen benyújtott észrevételt figyelmen kívül hagyhatja. Az észrevétel szabályai körében tisztázódott, hogy a Hivatal nem nyomozhat: arra alapíthatja az esetleges elutasítást, amit az észrevételt tevő benyújtott (tények, bizonyítékok tekintetében) [Vt. 58. § ].

Törlési és megszűnési eljárás esetében a költségviselés szabályai módosulnak annyiban, hogy a védjegyjogosult mentesülhet az eljárási költségek (az ellenfél ügyvédi díjának és az illetéknek) megfizetése alól, ha időben lemond a védjegyoltalomról [Vt. 74. §, 76. § ]. Reméljük, hogy ez a szabály némileg elejét veszi a felesleges jogvitáknak, és így a jogosultak inkább lemondanak a védjegyről, és nem húzzák az eljárást annak érdekében, hogy ne emelkedjen jogerőre a peröltségre vonatkozó MSZH (SZTNH) határozat…
 
A bírósági felülvizsgálat körében módosult a Vt. 91. § (3) pontja, de sajnos nem lett világosabb az amúgy elég homályos szabály. Ha már a törvényszöveg koherenciája miatt amúgy is módosítani kellett, egyértelműbbé tehette volna a jogalkalmazók számára a törvényhozó, hogy mikor kell áttenni a Hivatalhoz az ügyet, mik azok az „új kérdések”, amik miatt nem mehet tovább a bírósági szakasz.
 
A törvény szövegét a módosítások kiemelt jelölésével az alábbi helyen lehet elérni:
 
A törvény szövege (hatályos formában, kiemelések nélkül) az alábbi oldalon elérhető:
 
B.M.