Karácsonyhoz közeledvén sokunk lágy melódiákkal s a tavalyi ünnep szép emlékeivel kényezteti lelkét, miközben mások szorgalmasan tervezgetik a karácsonyi fogásokat, így annak elmaradhatatlan részét a süteményeket is. Ha idén valami hagyományos különlegességgel szeretnénk meglepni magunkat és családunkat, erre nehezen találhatunk megfelelőbb eszközt, mint az ízletes és immár az Európai Unió által védett, hagyományos különleges termékké nyilvánított pozsonyi kiflit.

Sajnálatos körülmény, hogy a Pozsonyi kifli sem számít tisztán magyar desszertnek, mivel, legalábbis jogi értelemben, az Európai Unió Bizottságának rendelete alapján szlovák termékként került be az uniós regiszterbe. A nyilvántartásba olyan termékek kerülhetnek be, amelyek összetételükben vagy előállítási módjukban hagyományosnak számítanak, és nem köthetők egyetlen földrajzi területhez. Ezek a termékek – ellentétben a földrajzi árujelző-oltalmat élvező termékekkel – az Európai Unió bármely tagállamában előállíthatók, de csak a Bizottság által elfogadott termékleírásban meghatározott hagyományos alapanyagokból, illetve eljárással. Ahhoz, hogy egy termék megkapja a hagyományos különleges termék besorolást, olyan egyedi tulajdonsággal kell rendelkeznie, amely egyértelműen megkülönbözteti más hasonló élelmiszerektől. A terméknek emellett hagyományosnak is kell lennie, vagyis bizonyítottan legalább egy nemzedék óta (25 év) jelen kell lennie a tagállamok piacán és tradicionális alapanyagból, vagy hagyományos összetételben, feldolgozással kell készülnie.

A Szlovákiai Pék és Cukrász Vállalkozói Szövetség 2008-ban kezdeményezte ezt az eljárást, amit akkor mind Németország, Ausztria mind Magyarország megkifogásolt. Ez a kezdeményezés azért volt különösen elfogadhatatlan, mert az elnevezés fenntartásával kívánták a védelmet megszerezni, ami azt jelentette volna, hogy a bejegyzett termékleírásnak nem tökéletesen megfelelő, hasonló mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkézésén sem az elnevezés, sem pedig a társított közösségi szimbólum nem használható többé. Köznapi nyelven ez annyit tesz, Jolika néni a szomszédból, már nem árulhatta volna Pozsonyi kifli címkézéssel kis dobozokban, a családjában generációkon keresztül átörökített, saját recept szerint készült, egyébként mennyei és harmonikus ízű süteményét a karácsonyi jótékonysági vásáron vagy a falunapon. Vagy ha mégis megtette volna, ezzel uniós védett terméket sértett volna. Így hát ezen országok képviselői összeültek a bejelentővel és hat hónap alatt, bár erről pontos adat nincsen, de remélhetőleg sok-sok kiváló „Bratislavský rožok”/„Pressburger kipfel” avagy „Pozsonyi kifli” elfogyasztása mellett megtárgyalták a pontos összetételt, termékleírást és az elfogadhatatlan fenntartással történő bejegyzésére vonatkozó rész kihúzását. Miután megállapodtak és erről értesítették a Bizottságot, Szlovákia újra benyújtotta kérelmét, amit 2012 augusztusában az Európai Unió jóváhagyott. Így került a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába egy valóban különleges cukrászati termék a szlovákul „BRATISLAVSKÝ ROŽOK”; németül „PRESSBURGER KIPFEL” névre hallgató finomság, amit mi pozsonyi kifliként ismerünk és szeretünk.

A termék elnevezése önmagában azért különleges, mert összetétele és gyártási módja történelmi hagyományokon alapul.  Eredetét kutatva az avatatlan érdeklődő elég színes képet kap, ami nem kell, hogy meglepjen minket, hiszen ahogy a neve is mutatja „pozsonyi”, mely város kiemelt fontossággal bírt mind a mai Magyarország, Ausztria, Szlovákia, mind Csehország történelmében. Tulajdonképpen csak ízlés kérdése, hogy melyik teóriát fogadjuk el a nevet illetően, így

- azt Wendler bécsi sütőmesternek tulajdonítjuk, aki a sikertelen török ostrom után, mintegy kárpótlásul megetette az addig nélkülöző lakosságot a félhold alakú süteménnyel vagy

- a bejgli ajándékozható, és gyerekeknek is adható kicsi formájának gondoljuk a pozsonyi patkót avagy

- egy névtelen, de adakozó szellemű pékmester által készített, gazdagon töltött kiflinek, mely karácsony közeledtével ajándékul szolgált a város gyermekeinek.

Az Európai Unió Hivatalos lapjának közzététele szerint a „Bratislavský rožok” elnevezés kizárólag egy konkrét sütőipari termékre vonatkozik. Szlovák elnevezését 1920 körül kezdték használni, amikor az akkori Pressburg/Pozsony város neve Bratislavára változott, amely az újonnan megalakult Csehszlovákiában Szlovákia fővárosa lett. Itt szereplő leírása szerint mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru márványszerű, fényes felülettel. A termék különleges tulajdonsága: sötét felületének világosabb színű erezése, ami a jellegzetes látványt, „márványozott” felületet képez. Ilyen felületi látvánnyal semmilyen más pékáru, vagy cukrászati készítmény nem rendelkezik. Ez a termék formájával, tömegével, de a töltelék mennyiségével is különbözik a piacon lévő egyéb, hasonlóan finom péksüteményektől, a tésztája több zsiradékot tartalmaz, és egyik finom pékáru sem márványos felületű. A mákos, illetve diós tölteléknek köszönhetően a terméknek meghatározó illata és íze van  s meghatározó látványa a patkó vagy a „C” betű forma, nem nagyipari módon, hanem kézi munkával készül.

A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján közétett kérelem gyomorkorgató részletességgel tárgyalja a pozsonyi kifli fizikai, kémiai tulajdonságait.

Figyelem, háziasszonyok és más lelkes amatőr cukrászok! Az uniós jogi szakszókincsünk fejlesztésén túl egy tuti recept birtokába kerülhetünk, ha figyelmesen elolvassuk az EU honlapján e linken elérhető hivatalos dokumentumot.

Král Anett

Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda

www.szabadalmi.hu