Hungarikumnak nevezhetjük azokat a jelentős nemzeti értékeket, amelyeket a magyarság meghatározó része nemzeti kincsnek tekint. A hungarikum (hungaricum) kincs, a kincset pedig védeni kell. E tág és nem jogi alapon fogalmazott meghatározást a küszöbön álló jogszabály biztosan pontosítja, a kincset pedig igyekszik majd a jog erejével védeni. A Hungarikum Nemzeti Bizottság fogja majd eldönteni, hogy mit minősít hungarikumnak, és így mit vesz fel a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe. A jogalkotó a hungarikumokat elsősorban fogyasztóvédelmi szabályozáson keresztül fogja védeni. A törvénytervezet szerint a „hungarikum” megkülönböztető megjelölés nem rendeltetésszerű használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. Elfogadott törvény hiányában most még csak feltételezhetjük, hogy a hungarikumok három csoportba sorolhatók:

1./ áruk és szolgáltatások, pl. bűvös kocka, Kodály-módszer (lásd 1a, 1b pontok),
2./ földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések, pl. Halas, Tokaj (lásd 2. pont),
3./ különleges természeti és egyéb értékek, pl. aggteleki cseppkő; huszár hagyomány.

Az 1./ és 2./ csoportba tartozó hungarikum védelmére a szellemi tulajdonvédelem eszköztára is rendelkezésre, ha a hungarikum bizonyos feltételeknek megfelel.

Pontosabban 44,404, legalábbis az indiai Delhi Felsőbb Bíróság (Delhi High Court) szerint. A bíróság részletes vizsgálatot rendelt el az ügyben, ám az iratoknak eddig semmi nyomuk.

A dallamos nevű HALDIRAM INDIA PVT LTD vs UNION OF INDIA &ANR ügyben a felperes kérte ki nyolc akta hitelesített másolatát az indiai védjegyhivataltól. A precíz indiai kollégák azonban nemhogy nem találták meg az aktákat, de épkézláb magyarázattal sem tudtak szolgálni arra nézve, merre lehetnek, vagy mért tűntek el. A Bíróság részletes nyomozást rendelt el az ügyben, a hiányzó akták pontos számát már az illetékes közigazgatási szerv állapította meg. (Hogy érzékeltessük a szám nagyságát: Magyarországon jelenleg évente kb. 3700-4000 védjegyet jelentenek be, vagyis legalább 11 év kell ahhoz, hogy összegyűljön egy olyan aktamennyiség, ami most eltűnt Indiában.)

A nagy cégek általában odafigyelnek a márkaneveikre, és komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék azok értékét, presztízsét. Ennek folytán aztán időnként jogvitákba is keverednek más piaci szereplőkkel, és időről-időre a hírekbe is bekerülnek ügyes-bajos dolgaikkal. Ez történt a magyarországi McDonald’s céggel is, amely rövid idő leforgása alatt kétszer is a média érdeklődésének keresztüzébe került. A kapcsolódó történetek az alábbi linkeken érhetők el:
- a McKiwan’s ügye a Heti Válaszban, valamint
- a MacChocolate védjegy ügye a www.zugugyved.blog.hu oldalon és a www.jogiforum.hu/blog/szellemi-tulajdon oldalon.

Hogy mennyi galibát okozhat két betű…

BM
 

A Millward Brown minden évben elkészíti a világ 100 legdrágább brandjét tartalmazó listát. A Google négy éven át tartó uralkodása idén véget ért, s vezető helyét átadta az Apple-nek. Az elemzés szerint a kaliforniai óriásvállalat brandje 153 milliárd dollárt ér, ez az érték tavaly óta 84%-kal nőtt. A második helyen levő Google „szerény” 111 milliárd dolláros értéket tud felmutatni, a még pont dobogós IBM kereken 100-at.

Meghozta ítéletét az Európai Bíróság a C-51/10. P. sz., Agencja Wydawnicza Technopol kontra OHIM ügyben, amelyben az „1000” számot levédeni kívánó védjegybejelentés sorsáról döntött, miután az OHIM elbírálója, az OHIM fellebbezési tanácsa valamint a Törvényszék (korábban: Elsőfokú Bíróság) is lajstromozásra alkalmatlannak állapította meg a megjelölést. Mint korábban már írtunk róla, a vitás kérdést – és az Európai Bírósághoz történő fellebbezéshez vezető, a fellebbező lengyel cég által cáfolni próbált álláspontot – e megjelölés megkülönböztető képességének hiánya és leíró jellege képezte.